Működik a mélyagyi stimuláció a tardív diszkinézia esetén?

A mély agyi stimuláció (DBS) egy minimálisan invazív technika, ahol egy kis drót van az agy belsejébe helyezve.

A huzal hegyét az agynak arra a bizonyos területére helyezik, amely a tüneteket okozza. A vezeték egy beültethető impulzusgenerátorhoz (IPG) csatlakozik, amelyet a bőr alá helyeznek a kulcscsont, a mellkas vagy a has mellett. Az IPG impulzusokat küld a vezeték mentén, hogy megváltoztassa az agy elektromos aktivitását, ahol a tünetek megjelennek.

Azoknak, akik átesnek DBS-en, kötelező több utóellenőrző látogatásra is sor kerül neurológushoz a készülék beültetése után. Ez részben azért van, hogy megtaláljuk az eszköz impulzusainak optimális programozását, hogy a legjobban működjön egy adott személy számára.

A DBS az agy azon területeire hat, amelyekről úgy gondolják, hogy túlaktívak a tardív diszkinéziával kapcsolatos akaratlan mozgások során.

Tardív diszkinézia történik bizonyos gyógyszerek, különösen a dopaminreceptor agonisták hosszú távú alkalmazása után. A kutatóknak van néhány elmélete arra vonatkozóan, hogy ez a hosszú távú használat miért vezethet tardív diszkinéziához.

Az egyik elmélet szerint a dopaminreceptorok hosszú távú blokkolása képes változásokhoz vezetnek az információ továbbításának módjában az agyban. Az akaratlan mozgásokhoz kapcsolódó agyrészek aktívabbá válhatnak.

A DBS csökkentheti az agy vegyi anyagának felszabadulását az agy ezen túlaktív területein, ami kevesebb tardív diszkinézia tünethez vezet.

A DBS-t még mindig tanulmányozzák tardív diszkinéziában szenvedő betegeknél. Jelenleg ez csak súlyos és krónikus tardív diszkinézia esetén választható, ahol a korábbi kezelések nem váltak be. A tardív diszkinézia első vonalbeli kezelései közé tartoznak a valbenazin (Ingrezza) és a deutatrabenazin (Austedo) gyógyszerek.

A tardív szindrómák mély agyi stimulációjával kapcsolatos tanulmányok alátámasztották azt a következtetést, hogy a kezelés ígéretes. A tanulmányok 2018-as áttekintése összesen 117, tardív szindróma miatt DBS-sel kezelt betegnél mutatott javulást a tünetekben. A 117 ember közül csak négynek volt tardív dyskinesia, míg 113-nak tardív dystonia.

A kutatók megjegyezték, hogy további klinikai vizsgálatokra van szükség annak megállapítására, hogy a DBS hatékony a tardív diszkinézia esetén, de egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy az eljárás biztonságos lehet.

Az Amerikai Neurológiai Sebészek Szövetsége (AANS) szerint az emberek mély agyi stimulációra jelöltek, ha:

• tünetek jelentősen rontják az életminőséget
• a tünetek még gyógyszeres kezelés mellett is kontrollálatlanok maradnak
• a jelenlegi gyógyszerek mellékhatásai elviselhetetlenek

Amellett, hogy megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, az egyének átfogó orvosi kivizsgáláson esnek át, mielőtt mély agyi stimulációt javasolnak.

A tardív diszkinéziában szenvedők potenciális jelöltek DBS-hez, ha rendelkeznek:

• jelentősen csökkenti a tüneteket, amelyek legalább egy évig fennállnak
• nincs kielégítő válasz a klozapin vagy tetrabenazin gyógyszeres kezelésre négy hétig a legmagasabb tolerálható dózis mellett

Előfordulhat, hogy az egészségügyi szakember még ezekben az esetekben sem javasolja a DBS-t, ha egy személynek más egészségügyi állapota, depressziós tünetei vannak, jelentős kognitív károsodása van vagy instabil mentális állapota van.

Bár a tardív diszkinézia esetében meglehetősen új, a mély agyi stimuláció bevált kezelés. A 2019-es lap kijelenti, hogy több mint 160 000 emberen esett át az eljárás. Ez egy kezelési lehetőség számos betegség kezelésére, beleértve az epilepsziát és a Parkinson-kórt. Az eljárás visszafordítható, mivel az orvosok kivehetik az IPG-t.

A mély agyi stimuláció kockázatokkal jár. A kockázatok az eszköz beültetése során vagy a stimuláció során jelentkezhetnek. Az is lehetséges, hogy a stimuláló készülék alkatrészei bontás idővel, és műtéttel kell pótolni.

A műtét kockázatai a következők:

• agyvérzés
• fertőzés az agyban
• az agyszövet vérzése és duzzanata
• az IPG eszköz meghibásodása
• fejfájás
• rohamok
• a mentális vagy érzelmi állapot romlása
• átmeneti fájdalom az eljárást követően

A stimuláció során felmerülő kockázatok a következők:

• arc vagy végtag bizsergés
• izmok húzásának érzése
• egyensúlyvesztés
• beszéd- vagy látási problémák

Az egyik szerző megjegyzi, hogy egy kis 2018-as klinikai vizsgálat A DBS és a TD színlelt kezelésének összehasonlítása során a nemkívánatos események 25 emberből 10-nél fordultak elő, akik DBS-t vagy színlelt kezelést kaptak. Ezek közé az események közé tartozott a járászavar, a zavartság, a bőrerózió, a tüdőembólia és a beszédzavar (dysarthria).

A mély agyi stimuláció a tardív dyskinesia újszerű kezelése.

A klinikai vizsgálatok csekélyek voltak, de az eljárás ígéretet tesz arra, hogy csökkenti a tüneteket azoknál a súlyos, refrakter TD-ben szenvedőknél, akik nem találnak enyhülést a gyógyszerek hatására. A DBS más állapotok, köztük az epilepszia és a Parkinson-kór bevett kezelése.