A rosszindulatú petefészekciszta olyan kóros szövettömeg, amely a petefészek belsejében vagy felszínén alakul ki, és rákos sejteket tartalmaz. Ez az állapot az egyik vagy mindkét petefészekben előfordulhat, és a korai szakaszban gyakran észrevehető tünetek nélkül alakul ki. Ahogy azonban a ciszta növekszik vagy terjed, a szervezet elkezd olyan egyértelmű jeleket és tüneteket mutatni, amelyek rosszindulatúságra utalhatnak. Ezeknek a tüneteknek a megértése segít felismerni a figyelmeztető jeleket, és időben orvoshoz fordulni.
A rosszindulatú petefészekciszta okai
A rosszindulatú petefészekciszta akkor alakul ki, amikor a normális petefészeksejtek kontrollálatlanul növekedni és osztódni kezdenek. Ennek az átalakulásnak a pontos oka nem teljesen tisztázott, de számos tényező növeli ennek az állapotnak a kialakulásának kockázatát.
Nagy szerepet játszanak bizonyos gének genetikai mutációi. A BRCA1 és BRCA2 gének mutációi, amelyek normális esetben segítik a sérült DNS javítását, jelentősen növelik a petefészekrák kockázatát. A családban előfordult petefészekrák, emlőrák vagy vastagbélrák szintén növeli a rosszindulatú petefészekciszta kialakulásának valószínűségét.
A hormonális tényezők befolyásolják a petefészekrák kialakulását. A hosszú éveken át tartó folyamatos peteérés a petefészekszövetet ismételt sejtnövekedésnek és -javításnak teszi ki. Azoknak a nőknek, akik korán kezdenek menstruálni, későn klimaxolnak, vagy soha nem voltak terhesek, több peteérési ciklusuk van, ami kissé növeli a kockázatot. Ezzel szemben a terhesség, a szoptatás és az orális fogamzásgátló gyógyszerek használata csökkenti az ovulációk számát és csökkenti a kockázatot.
A környezeti és életmódbeli tényezők is hozzájárulhatnak. A magas zsírtartalmú étrend, az elhízás, a nemi szervek közelében lévő talkumpornak való kitettség és bizonyos termékenységi gyógyszerek hosszú távú használata enyhén növelheti a kockázatot, bár a bizonyítékok egyelőre vegyesek.
Egyes esetekben a rosszindulatú petefészekciszták már meglévő jóindulatú cisztákból keletkeznek, amelyek rákos átalakuláson mennek keresztül. Ez az átalakulás akkor következhet be, ha a petefészekszövetben a genetikai instabilitás vagy a krónikus gyulladás miatt az abnormális sejtnövekedés ellenőrizetlenül folytatódik.
Előfordulási arány
A rosszindulatú petefészekciszták, amelyeket jellemzően a petefészekrákhoz sorolnak, globális, életkor szerinti standardizált gyakorisággal, évente körülbelül 6,7 esetben fordulnak elő 100 000 nőre vetítve.
A rosszindulatú petefészekciszták ritkábbak, mint a jóindulatú petefészekciszták, de a nőgyógyászati rák leghalálosabb formáját jelentik. Világviszonylatban a petefészekrák a nőknél előforduló összes rákos megbetegedés mintegy 3%-át teszi ki, de a késői felismerés miatt nagyszámú halálesetet okoz.
A petefészekrák kialakulásának kockázata az általános női populációban körülbelül 1:75, míg a petefészekrákban való elhalálozás kockázata körülbelül 1:100-hoz. A BRCA1 génmutációt hordozó nőknél a kockázat 35-70%-ra, a BRCA2 mutáció hordozóinál pedig 10-30%-ra nő.
A legtöbb rosszindulatú petefészekrák 50 év feletti nőknél fordul elő, különösen a menopauza után. Az esetek mintegy 90%-át 40 év feletti nőknél diagnosztizálják. Bizonyos ritka típusok azonban, mint például a csírasejtes daganatok, fiatalabb nőknél, sőt serdülőknél is előfordulhatnak.
Mivel a korai stádiumban a tünetek gyakran enyhék vagy homályosak maradnak, a petefészekrákos esetek több mint 70%-át előrehaladott stádiumban diagnosztizálják, amikor a betegség már túlterjedt a petefészken. Ez a késői diagnózis hozzájárul a betegséggel kapcsolatos viszonylag magas halálozási arányhoz.
A rosszindulatú petefészekciszta tünetei
1. Hasi puffadás és duzzanat
A rosszindulatú petefészekciszta gyakran okoz hasi puffadást vagy duzzanatot. A növekvő ciszta növeli a hasi méretet azáltal, hogy helyet foglal a medencében és nyomja a környező szöveteket. Ez a nyomás gázokat zárhat be, lelassíthatja az emésztést, és a hasat még kis mennyiségű étel elfogyasztása után is feszesnek vagy teltnek érezheti. A több héten át tartó vagy fokozatosan rosszabbodó folyamatos hasi puffadás gyakran azt jelzi, hogy a ciszta tovább növekszik, vagy hogy a hasban folyadék kezd felhalmozódni – ez az állapot aszcitesznek nevezett állapot.
2. Kismedencei vagy hasi fájdalom
A kismedencei vagy hasi fájdalom a rosszindulatú petefészekciszta gyakori tünete. A fájdalom általában a közeli szervekre gyakorolt nyomás, a petefészek-kapszula megnyúlása vagy a kismedencei bélés irritációja miatt jelentkezik. A fájdalom tompa érzésű lehet, és az alhasi rész egyik vagy mindkét oldalán jelentkezhet. A fájdalom a daganat növekedésével gyakran állandóvá válik, míg a jóindulatú ciszták általában időszakos vagy ciklikus fájdalmat okoznak, amely a menstruációs ciklushoz kapcsolódik. A súlyos vagy tartós fájdalom, amely pihenéssel vagy enyhe fájdalomcsillapító gyógyszerekkel nem javul, gyakran orvosi vizsgálatot igényel.
3. Korai jóllakottság és étvágytalanság
A rosszindulatú petefészekciszta nyomhatja a gyomrot és a beleket, ezáltal csökkenti a gyomor tágulási képességét evés után. Ez a mechanikai összenyomás korai teltségérzetet okoz, ami azt jelenti, hogy csak egy kis adag étel elfogyasztása után érzi jóllakottnak magát. Ennek következtében étvágytalanság alakulhat ki. A csökkent étvágy és a rák okozta anyagcsere-változások kombinációja gyakran vezet akaratlan fogyáshoz és gyengeséghez. Ez a tünet aggasztóbb, ha hasi duzzanattal vagy tartós fájdalommal együtt jelentkezik.
4. A vizelési szokások megváltozása
Gyakori a gyakori vizelés vagy a sürgős vizelési kényszer, amikor a rosszindulatú petefészekciszta elég nagyra nő ahhoz, hogy nyomja a hólyagot. Ez a nyomás csökkenti a hólyag kapacitását és növeli a vizelés gyakoriságát, még akkor is, ha a hólyag nincs tele. A hólyag teljes kiürítésének nehézségei vagy a nem teljes ürítés érzése is előfordulhat. Ezek a vizelési tünetek hasonlíthatnak húgyúti fertőzésre, de a fertőzés hiánya és a tünetek fennállása esetén fel kell vetni a gyanút a mögöttes kismedencei tömegre.
5. Menstruációs rendellenességek
A rosszindulatú petefészekciszta a petefészekszövetet érintve megzavarhatja a hormontermelést. A daganat hormonokat termelhet, vagy zavarhatja a normális peteérést. Ennek eredményeként a menstruációs ciklusok rendszertelenné, nehezebbé, könnyebbé válhatnak, vagy elmaradhatnak. Posztmenopauzális vérzés jelentkezhet, ha a ciszta ösztrogént termel. A menstruáció bármilyen megmagyarázhatatlan változását, különösen azoknál a nőknél, akik már elérték a menopauzát, gondosan ki kell vizsgálni, mert ez hormontermelő petefészekdaganatra utalhat.
6. Gyomor-bélrendszeri zavarok
A nagy petefészekciszták gyomor-bélrendszeri tüneteket, például székrekedést, emésztési zavarokat vagy hányingert okozhatnak. A ciszta által a belekre gyakorolt nyomás lelassíthatja a bélmozgást, ami székletürítési nehézségekhez vagy a nem teljes ürítés érzéséhez vezethet. Egyeseknél váltakozó hasmenés és székrekedés jelentkezik. Ezek az emésztési problémák gyakran hasi puffadással vagy hasi diszkomfortérzettel együtt jelentkeznek, és a diéta módosítása vagy a vény nélkül kapható gyógyszerek ellenére is fennállnak.
7. Hátfájás
A rosszindulatú petefészekciszta tompa fájdalmat okozhat a hát alsó részén. A daganat irritálhatja a medence idegeit, vagy nyomhatja a gerincet tartó izmokat és szalagokat. A tartós hátfájás, amely pihenéssel vagy fizikoterápiával nem javul, néha a rákos sejtek közeli szövetekbe vagy nyirokcsomókba való átterjedését jelezheti. A fájdalom kisugározhat a combok vagy a csípő felé, ha a daganat összenyomja a fő idegeket.
8. Fáradtság és gyengeség
A rákos sejtek osztódásuk és növekedésük során jelentős mennyiségű energiát fogyasztanak. Ez a folyamat elszívja a szervezet energiatartalékait, ami fáradtsághoz és gyengeséghez vezet. Emellett az étvágytalanság és az akaratlan fogyás tovább csökkenti az energiaszintet.
9. Folyadék felhalmozódása a hasüregben (aszcitesz).
Az ascites az előrehaladott rosszindulatú petefészekciszták tipikus jele. A hasüregben felgyülemlett folyadék a hashártya irritációjából vagy a nyirokelvezetés elzáródásából ered. A has láthatóan felfúvódik és feszültté válik, és fekvés közben légzési nehézségeket tapasztalhat. Az ascites a belső szervekre nehezedő nyomás miatt gyors súlygyarapodást és kellemetlen érzést is okozhat. A hasvízkór jelenléte általában azt jelzi, hogy a rák a petefészken túlra terjedt.
10. Fájdalom a nemi közösülés során
A rosszindulatú petefészekciszta a kismedencei szövetekre gyakorolt nyomása és a környező idegek irritációja miatt fájdalmat okozhat a szexuális együttlét során. A fájdalom mélyen a medence vagy az alhasi részen jelentkezhet. A kellemetlen érzés gyakran fokozódik, ha a ciszta megnagyobbodik, vagy ha a közeli szövetekben gyulladás alakul ki. A nemi közösülés közbeni tartós vagy súlyosbodó fájdalom orvosi kivizsgálást igényel.
11. Duzzanat vagy fájdalom a lábakban
Egyes esetekben a rosszindulatú petefészekciszta a medence vénáinak összenyomásával akadályozza a véráramlást az alsó végtagokból. Ez a kompresszió duzzanatot, fájdalmat vagy nehézséget okozhat az egyik vagy mindkét lábban. Az egyoldali lábdagadás jelenléte, különösen ha kismedencei panaszokkal társul, a daganatos tömeg vagy a rákhoz kapcsolódó vérrögök okozta vénás elzáródásra utalhat.
12. Légszomj
Előrehaladott stádiumban a rosszindulatú petefészekciszták folyadékgyülemet okozhatnak a mellüregben – ez az úgynevezett mellhártyagyulladás. A folyadék összenyomja a tüdőt, és légszomjat okoz, különösen fekvő helyzetben. Ez a tünet gyakran haspuffadással és ascitesszel együtt jelentkezik, ami kiterjedt betegségre utal.
Mikor kell orvosi vizsgálatot kérni?
Orvosi vizsgálatot kell kérnie, ha tartós hasi puffadást, kismedencei fájdalmat, korai jóllakottságot vagy a menstruációs vagy vizelési szokások több héten át tartó, megmagyarázhatatlan változásait tapasztalja. A korai diagnózis jelentősen javítja a kezelés eredményeit. Az orvos kismedencei vizsgálatot, képalkotó vizsgálatokat és vérvizsgálatokat végezhet annak megállapítására, hogy a ciszta jó- vagy rosszindulatú-e.
Discussion about this post