Mi az a Sjogren-szindróma?
A Sjogren-szindróma az immunrendszer rendellenessége, amelyet a két leggyakoribb tünet – a szemszárazság és a szájszárazság – azonosít.
Ez a szindróma gyakran kíséri más immunrendszeri rendellenességeket, mint például a rheumatoid arthritis és a lupus. Sjogren-szindrómában általában először a szem és a száj nyálkahártyái, valamint nedvességkiválasztó mirigyei érintettek, aminek következtében csökken a könnyezés és a nyál.
Bár a Sjogren-szindróma bármely életkorban kialakulhat, a legtöbb ember 40 évesnél idősebb a diagnózis idején. Ez a szindróma sokkal gyakoribb a nőknél. A kezelés a tünetek enyhítésére összpontosít.
A Sjogren-szindróma tünetei
A Sjogren-szindróma két fő tünete:
- Száraz szemek. A szeme éghet, viszkethet vagy csiszolódhat – mintha homok lenne a szemében.
- Száraz száj. A szája úgy érezheti, mintha tele van pamuttal, ami megnehezíti a nyelést vagy a beszédet.
Egyes Sjogren-szindrómában szenvedő betegeknél a következő tünetek közül egy vagy több is jelentkezik:
- Ízületi fájdalom, ízületi duzzanat és merevség
- Duzzadt nyálmirigy – különösen az állkapocs mögött és a fülek előtt található mirigy
- Bőrkiütések vagy száraz bőr
- Hüvelyi szárazság
- Tartós száraz köhögés
- Hosszan tartó fáradtság

A Sjogren-szindróma okai
A Sjogren-szindróma egy autoimmun betegség. Az Ön immunrendszere tévedésből megtámadja szervezete saját sejtjeit és szöveteit.
A tudósok nem biztosak abban, hogy egyeseknél miért alakul ki Sjogren-szindróma. Bizonyos gének nagyobb kockázatot jelentenek ennek a rendellenességnek a kialakulásában, de úgy tűnik, hogy szükség van egy kiváltó mechanizmusra – például egy adott vírussal vagy baktériumtörzzsel való fertőzésre – is.
Sjogren-szindrómában az immunrendszer először a könnyeket és nyálat termelő mirigyeket veszi célba. De károsíthatja a test más részeit is, például:
- Ízületek
- Pajzsmirigy
- Vese
- Máj
- Tüdő
- Bőr
- Idegek
Kockázati tényezők
A Sjogren-szindróma általában olyan embereknél fordul elő, akiknél egy vagy több ismert kockázati tényező van, beleértve:
- Kor. A Sjogren-szindrómát általában 40 év felettieknél diagnosztizálják.
- Nőnek lenni. A nők sokkal nagyobb valószínűséggel szenvednek Sjogren-szindrómában.
- Reumás betegség. A Sjogren-szindrómában szenvedők általában reumás betegségben is szenvednek – például reumás ízületi gyulladásban vagy lupuszban.
A Sjogren-szindróma szövődményei
A Sjogren-szindróma leggyakoribb szövődményei a szemet és a szájat érintik.
- Fogüregek. Mivel a nyál segít megvédeni a fogakat a fogszuvasodást okozó baktériumoktól, hajlamosabb a fogszuvasodás kialakulására, ha a szája kiszárad.
- Gombás fertőzés. A Sjogren-szindrómában szenvedőknél sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki szájpenész, a szájban lévő gombás fertőzés.
- Látásproblémák. A szemszárazság fényérzékenységet, homályos látást és szaruhártya-károsodást okozhat.
A kevésbé gyakori szövődmények a következő szerveket érinthetik:
- Tüdő, vese vagy máj. A gyulladás tüdőgyulladást, hörghurutot vagy egyéb tüdőproblémákat okozhat; veseműködési problémákhoz vezethet; és májgyulladást vagy cirrózist okozhatnak.
- Nyirokcsomók. A Sjogren-szindrómás betegek kis százalékánál nyirokcsomórák (limfóma) alakul ki.
- Idegek. Zsibbadás, bizsergés és égő érzés alakulhat ki a kezében és a lábában (perifériás neuropátia).
A Sjogren-szindróma diagnózisa
A Sjogren-szindrómát nehéz diagnosztizálni, mivel a jelek és tünetek személyenként változnak, és hasonlóak lehetnek más betegségek által okozott tünetekhez. Számos gyógyszer mellékhatása is hasonló a Sjogren-szindróma egyes jeleihez és tüneteihez.
A tesztek segíthetnek kizárni más betegségeket, és segítenek meghatározni a Sjogren-szindróma diagnózisát.
Vérvétel
Az orvos vérvizsgálatot rendelhet el, hogy ellenőrizze:
- A különböző típusú vérsejtek szintje
- Sjogren-szindrómában gyakori antitestek jelenléte
- Gyulladásos állapotok bizonyítéka
- Máj- és veseproblémák jelzései
Szemvizsgálatok
Az orvos a szemszárazságot a Schirmer tear teszttel tudja mérni. Egy kis darab szűrőpapírt helyez az alsó szemhéja alá, hogy megmérje a könnytermelést.
A szembetegségek kezelésére szakosodott orvos (szemész) egy réslámpának nevezett nagyítókészülékkel is megvizsgálhatja a szeme felületét. Az orvos cseppeket helyezhet a szemébe, amelyek megkönnyítik a szaruhártya sérülésének észlelését.
Képalkotó tesztek
Bizonyos képalkotó vizsgálatok ellenőrizhetik a nyálmirigyek működését.
- Sialogram. Ez a speciális röntgensugár képes észlelni a füle előtti nyálmirigyekbe fecskendezett festéket. Ez az eljárás megmutatja, hogy mennyi nyál folyik a szájába.
- Nyálszcintigráfia. Ez a nukleáris medicina teszt magában foglalja egy radioaktív izotóp vénába történő befecskendezését, amelyet egy órán keresztül nyomon követnek annak megállapítására, hogy milyen gyorsan érkezik meg az összes nyálmirigyébe.
Biopszia
Az orvos ajakbiopsziát is végezhet a gyulladásos sejtcsoportok jelenlétének kimutatására, ami Sjogren-szindrómára utalhat. Ehhez a vizsgálathoz az ajak nyálmirigyeiből egy szövetdarabot vesznek ki, és mikroszkóp alatt megvizsgálják.
Felkészülés az orvosi találkozóra
Tüneteitől függően először felkeresheti háziorvosát, fogorvosát vagy szemorvosát. Előfordulhat azonban, hogy végül olyan orvoshoz küldik, aki az ízületi gyulladás és más gyulladásos állapotok kezelésére szakosodott (reumatológus).
Mit tehet a felkészüléshez
Készíts egy listát, amely tartalmazza:
- Tünetei részletes leírása és a tünetek megjelenésének időpontja
- Információk jelenlegi és korábbi egészségügyi problémáiról
- Információk szülei vagy testvérei kórtörténetéről
- Minden szedett gyógyszer és étrend-kiegészítő, beleértve az adagokat is
- Kérdések, amelyeket fel szeretne tenni az orvosnak
A Sjogren-szindróma esetében az alapvető kérdések a következők:
- Mi okozhatja valószínűleg a tüneteimet?
- Vannak más lehetséges okok?
- Milyen vizsgálatokra van szükségem?
- Milyen kezelési módot javasol?
- Mennyi idő alatt enyhülhetnek a tüneteim a kezeléssel?
- Fennáll a kockázata ennek a betegségnek a hosszú távú szövődményeinek?
Mit kérdez majd az orvos
Az orvos valószínűleg számos kérdést fog feltenni Önnek, többek között:
- A tünetei egy mintát követnek – súlyosbodnak a nap folyamán, vagy amikor kimegy a szabadba?
- Vannak krónikus betegségei, például magas vérnyomása vagy ízületi gyulladása?
- Nemrég elkezdett új gyógyszereket kezdeni?
- Van-e valamelyik közeli hozzátartozója rheumatoid arthritisben, lupuszban vagy hasonló betegségben?
Sjogren-szindróma kezelése
A Sjogren-szindróma kezelése az érintett testrészektől függ. Sokan kezelik a Sjogren-szindróma okozta szem- és szájszárazságot úgy, hogy vény nélkül kapható szemcseppeket használnak, és gyakrabban kortyolnak vizet. De néhány embernek vényköteles gyógyszerekre vagy akár sebészeti beavatkozásokra van szüksége.
Gyógyszerek
Tüneteitől függően orvosa olyan gyógyszereket javasolhat, amelyek:
- Csökkentse a szem gyulladását. Vényköteles szemcseppeket, például ciklosporint (Restasis) vagy lifitegrasztot (Xiidra) ajánlhat szemorvosa, ha Önnek közepesen súlyos vagy súlyos száraz szeme van.
- Növelje a nyáltermelést. Az olyan gyógyszerek, mint a pilokarpin (Salagen) és a cevimeline (Evoxac), fokozhatják a nyáltermelést, és néha a könnytermelést. A mellékhatások közé tartozik az izzadás, a hasi fájdalom, a kipirulás és a fokozott vizelés.
- Különleges komplikációk kezelése. Ha ízületi gyulladás tünetei jelentkeznek, előnyös lehet a nem szteroid gyulladáscsökkentő vagy más ízületi gyulladás elleni gyógyszer. A szájban lévő gombás fertőzéseket gombaellenes gyógyszerekkel kell kezelni.
- A rendszerszintű tünetek kezelése. A hidroxiklorokin (Plaquenil), egy malária kezelésére tervezett gyógyszer, gyakran hasznos a Sjogren-szindróma kezelésében. Az immunrendszert elnyomó gyógyszerek, például a metotrexát (Trexall) is előírhatók.
Sebészet
Egy kisebb eljárás a könnycsatornák lezárására, amelyek kivezetik a könnyeket a szeméből (pontos elzáródás), segíthet enyhíteni a szemszárazságot. A könnycsatornákba kollagén- vagy szilikondugókat helyeznek be, hogy segítsenek megőrizni a könnyeit.
Életmód és házi gyógymódok
Sok Sjogren-szindróma tünet jól reagál az öngondoskodásra.
A szemszárazság enyhítésére a következőket kell tennie:
-
Használjon műkönnyet, szemkenőcsöt vagy mindkettőt. A mesterséges könnyek – szemcsepp formájában – és a szemkenőcsök – szemcsepp, gél vagy kenőcs formájában – segítenek enyhíteni a szemszárazság okozta kellemetlenségeket. Nem kell olyan gyakran kenni a szemkenőcsöt, mint a műkönnyet. Sűrűbb konzisztenciájuk miatt a szemsíkosítók elhomályosíthatják a látást, és összegyűlhetnek a szempilláin, ezért érdemes csak egy éjszakán át használni.
Orvosa tartósítószer nélküli műkönnyet javasolhat, amely irritálhatja a száraz szem szindrómában szenvedők szemét.
- Növelje a páratartalmat. A beltéri páratartalom növelése és a befújt levegőnek való kitettség csökkentése segíthet elkerülni, hogy a szeme és a szája kellemetlenül kiszáradjon. Például ne üljön a ventilátor vagy a légkondicionáló szellőzőnyílása előtt, és viseljen védőszemüveget vagy védőszemüveget, amikor kimegy a szabadba.
A szájszárazság csökkentése érdekében a következőket kell tennie:
- Ne dohányozzon. A dohányzás irritálhatja és kiszáríthatja a szájat.
- Növelje a folyadékbevitelt. Igyon egy korty folyadékot, különösen vizet a nap folyamán. Kerülje a kávé vagy alkoholfogyasztást, mert ezek ronthatják a szájszárazság tüneteit. Kerülje a savas italokat, például a kólát és egyes sportitalokat is, mert a sav károsíthatja a fogzománcot.
- A nyál áramlásának serkentése. A cukormentes gumi vagy citrus ízű keménycukorkák fokozhatják a nyáláramlást. Mivel a Sjogren-szindróma növeli a fogszuvasodás kockázatát, korlátoznia kell az édességet, különösen az étkezések között.
- Próbáld ki a mesterséges nyállal. A nyálpótló termékek gyakran jobban működnek, mint a sima víz, mert olyan síkosítót tartalmaznak, amely segít a szájának hosszabb ideig nedves maradni. Ezek a termékek spray vagy pasztilla formájában kaphatók.
- Használjon orrspray-t. Az orr-sóspray segíthet hidratálni és megtisztítani az orrjáratokat, így szabadon lélegezhet az orrán keresztül. A száraz, fülledt orr fokozhatja a szájlégzést.
Szájhigiénia
A szájszárazság növeli a fogszuvasodás és a fogak elvesztésének kockázatát. A problémák elkerülése érdekében a következőket kell tennie:
- Minden étkezés után mosson fogat és fogselymet
- Rendszeres fogorvosi időpontok ütemezése, legalább félévente
- Használjon napi helyi fluoridos kezeléseket és antimikrobiális szájvizeket
Egyéb száraz területek
Ha problémát okoz a száraz bőr, kerülje a forró vizet fürdés és zuhanyozás közben. Vergesd meg a bőrödet – ne dörzsöld – egy törülközővel, és vigyél fel hidratáló krémet, ha a bőröd még nedves. Használjon gumikesztyűt a mosogatás vagy a ház takarítása közben. A hüvelyi hidratálók és síkosítók segítenek azoknak a nőknek, akiknek hüvelyszárazságuk van.