Veserák: tünetek, diagnózis és kezelés

Áttekintés

A veserák olyan rák, amely a vesékben kezdődik. A vesék egy pár bab alakú szerv a gerinc mindkét oldalán, a bordák alatt és a has mögött. Mindegyik vese körülbelül 4 vagy 5 hüvelyk hosszú, nagyjából akkora, mint egy nagy ököl. A vesék feladata a vér szűrése.

Felnőtteknél a vesesejtes karcinóma a veserák leggyakoribb típusa. A veserák más kevésbé gyakori típusai is előfordulhatnak. A kisgyermekeknél nagyobb valószínűséggel alakul ki egyfajta veserák, az úgynevezett Wilms-daganat.

Úgy tűnik, hogy a veserák előfordulása növekszik. Ennek egyik oka az lehet, hogy gyakrabban használnak képalkotó technikákat, például számítógépes tomográfiát (CT). Ezek a vizsgálatok több veserák véletlenszerű felfedezéséhez vezethetnek. A veserákot gyakran korai stádiumban fedezik fel, amikor a rák kicsi és a vesére korlátozódik.

Veserák: tünetek, diagnózis és kezelés — **Veserák**. A veserák olyan rák, amely a vese sejtjeiben kezdődik.

Veserák tünetei

A veseráknak általában nincsenek tünetei a korai szakaszában. Gradiálisantünetek jelentkezhetnek, többek között:

Vér a vizeletében, amely rózsaszín, vörös vagy kóla színű lehet
Fájdalom a hátában vagy az oldalában, amely nem múlik el
Étvágytalanság
Megmagyarázhatatlan fogyás
Fáradtság
Láz

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Kérjen időpontot kezelőorvosához, ha bármilyen tartósan aggódó tünete van.

Mi okozza a veserákot?

Az orvosok nem tudják egyértelműen, mi okozza a veserákot.

Az orvosok tudják, hogy a veserák akkor kezdődik, amikor egyes vesesejtek DNS-ében változások (mutációk) alakulnak ki. A sejt DNS-e tartalmazza azokat az utasításokat, amelyek megmondják a sejtnek, hogy mit tegyen. A változások arra késztetik a sejteket, hogy gyorsan növekedjenek és osztódjanak. A felhalmozódó kóros sejtek daganatot képeznek, amely túlnyúlhat a vesén. Egyes sejtek letörhetnek és szétterjedhetnek (áttétet képezhetnek) a test távoli részeire.

Rizikó faktorok

A veserák kockázatát növelő tényezők a következők:

Idősebb kor. A veserák kockázata az életkor előrehaladtával nő.
Dohányszívás. A dohányosoknál nagyobb a veserák kockázata, mint a nemdohányzóknak. A kockázat csökken, miután abbahagyja a dohányzást.
Elhízottság. Az elhízott embereknél nagyobb a veserák kockázata, mint az egészséges testsúlyúaknak.
Magas vérnyomás (hipertónia). A magas vérnyomás növeli a veserák kockázatát.
Veseelégtelenség kezelése. A krónikus veseelégtelenség kezelésére hosszú távú dialízisben részesülőknél nagyobb a veserák kialakulásának kockázata.
Bizonyos öröklött szindrómák. Azoknál az embereknél, akik bizonyos öröklött szindrómákkal születtek, megnövekedett a veserák kockázata, például a von Hippel-Lindau-kórban, a Birt-Hogg-Dube-szindrómában, a gumós sclerosis komplexben, az örökletes papilláris vesesejtes karcinómában vagy a családi veserákban szenvedőknél.
Veserák a családban. A veserák kockázata nagyobb, ha a közeli családtagok is átestek a betegségben.

Veserák megelőzése

Az egészségi állapot javítása érdekében tett lépések csökkenthetik a veserák kockázatát. A kockázat csökkentése érdekében próbálja meg:

Hagyja abba a dohányzást. Számos lehetőség kínálkozik a dohányzás abbahagyására, beleértve a támogató programokat, gyógyszereket és nikotinpótló termékeket. Mondja el orvosának, hogy le szeretne szokni a dohányzásról, és beszélje meg közösen a lehetőségeit.
Tartsa meg az egészséges testsúlyt. Gyakoroljon az egészséges testsúly megőrzése érdekében. Ha túlsúlyos vagy elhízott, csökkentse a naponta bevitt kalóriák számát, és a hét legtöbb napján próbáljon meg mozogni. Kérdezze meg orvosát más egészséges stratégiákról, amelyek segítenek a fogyásban.
A magas vérnyomás szabályozása. Kérje meg orvosát, hogy ellenőrizze vérnyomását. Ha magas a vérnyomása, megbeszélheti a vérnyomás csökkentésének lehetőségeit. Az életmódbeli intézkedések, például a testmozgás, a fogyás és az étrend megváltoztatása segíthet. Vannak, akiknek gyógyszereket kell hozzáadniuk a vérnyomásuk csökkentéséhez. Beszélje meg lehetőségeit orvosával.

Veserák diagnózisa

A veserák diagnosztizálására használt tesztek és eljárások a következők:

Vér- és vizeletvizsgálatok. A vér- és vizeletvizsgálatok nyomokat adhatnak orvosának arra vonatkozóan, hogy mi okozza a tüneteit.
Képalkotó tesztek. A képalkotó vizsgálatok lehetővé teszik az orvos számára, hogy vizualizálja a vese daganatát vagy rendellenességét. A képalkotó vizsgálatok tartalmazhatnak ultrahangot, röntgent, CT-t vagy MRI-t.
Veseszövet-minta vétele (biopszia). Bizonyos helyzetekben kezelőorvosa javasolhat egy kis sejtmintát (biopsziát) a vese gyanús területéről. A mintát laboratóriumban vizsgálják a rák jeleinek keresésére. Ez az eljárás nem mindig szükséges.

A veserák szakaszai

Miután orvosa azonosított egy veseelváltozást, amely veserák lehet, a következő lépés a rák kiterjedésének (stádiumának) meghatározása. A veserák stádiumának meghatározására szolgáló tesztek további CT-vizsgálatokat vagy más képalkotó vizsgálatokat is tartalmazhatnak.

A veserák stádiumait római számok jelzik, amelyek I-től IV-ig terjednek, a legalacsonyabb stádiumok pedig a vesére korlátozódó rákot jelölik. A IV. szakaszban a rák előrehaladottnak tekinthető, és átterjedhet a nyirokcsomókra vagy a test más területeire.

stádiumú vese daganat. A daganat legfeljebb 7 centiméter átmérőjű lehet. A rák csak az egyik vesében található, és teljesen benne van.

III. stádiumú vese daganat. A daganat a vesén túl a környező szövetekre terjed ki, és átterjedhet a közeli nyirokcsomókra is.

IV. stádiumú vese daganat. A rák a vesén kívül terjed, több nyirokcsomóra vagy a test távoli részeire, például a csontokra, a májra vagy a tüdőre.

Veserák kezelése

A veserák kezelése általában a rák eltávolítására irányuló műtéttel kezdődik. A vesére korlátozódó rákos megbetegedések esetében előfordulhat, hogy az orvosoknak csak műtétre lesz szükségük. Ha a rák a vesén túlra terjedt, további kezelési módszerek javasolhatók.

Ön és kezelőcsoportja együtt megbeszélheti a veserák kezelési lehetőségeit. Az Ön számára legmegfelelőbb megközelítés számos tényezőtől függhet, beleértve az általános egészségi állapotát, a veserák típusát és azt, hogy a rák elterjedt-e vagy sem.

Sebészet

A legtöbb veserák esetében a műtét a kezdeti kezelés. A műtét célja a rák eltávolítása a normál veseműködés megőrzése mellett, ha lehetséges. A veserák kezelésére szolgáló sebészeti módszerek a következők:

Az érintett vese eltávolítása (nefrektómia). A teljes (radikális) nefrektómia levágására az egész vesét, az egészséges szövetek határait és esetenként további közeli szöveteket, például nyirokcsomókat, mellékvesét vagy más struktúrákat végeznek.

A sebész a nephrectómiát egyetlen hasi vagy oldalsó bemetszésen (nyílt nephrectomia) vagy kis hasi metszéssel (laparoszkópos vagy robot-asszisztált laparoszkópos nefrektómia) végezheti.
A daganat eltávolítása a veséből (részleges nefrektómia). Vesekímélő vagy nefron-kímélő műtétnek is nevezik, a sebész kivágja a rákot és egy kis egészséges szövetet, amely körülveszi, nem pedig az egész vesét. A műtét lehet nyílt műtét, vagy laparoszkópos vagy robotos segítséggel.

A vesekímélő műtét gyakori kezelési módszer a kis veserák esetében, és ez egy lehetőség lehet, ha csak egy vese van. Lehetőség szerint a vesekímélő műtétet általában előnyben részesítik a teljes nefrektómiával szemben, hogy megőrizzék a veseműködést és csökkentsék a későbbi szövődmények kockázatát, mint például a vesebetegség és a dialízis szükségessége.

Az orvos által javasolt műtét típusa a rák és annak stádiuma, valamint általános egészségi állapota alapján történik.

Részleges nephrectomia. A részleges nephrectomia során csak a rákos daganatot vagy a beteg szövetet távolítják el (középen), a lehető legtöbb egészséges veseszövetet a helyén hagyva. A részleges nefrektómiát vesekímélő műtétnek is nevezik.

Nem sebészeti kezelések

A kis veserákokat néha nem sebészeti kezelésekkel, például hővel és hideggel semmisítik meg. Ezek az eljárások választhatók bizonyos helyzetekben, például olyan embereknél, akiknek más egészségügyi problémái vannak, amelyek kockázatossá teszik a műtétet.

A lehetőségek a következők lehetnek:

A rákos sejtek lefagyasztását célzó kezelés (krioabláció). A krioabláció során egy speciális üreges tűt szúrnak be a bőrön keresztül a vesedaganatba ultrahanggal vagy más képvezetéssel. A tűben lévő hideg gázt a rákos sejtek lefagyasztására használják.
A rákos sejtek felmelegítése (rádiófrekvenciás abláció). A rádiófrekvenciás abláció során egy speciális szondát vezetnek be a bőrön keresztül a vesedaganatba ultrahanggal vagy más képalkotó módszerrel, amely irányítja a szonda elhelyezését. A tűn keresztül elektromos áram jut a rákos sejtekbe, ami a sejtek felmelegedését vagy égését okozza.

Előrehaladott és visszatérő veserák kezelése

A kezelés után kiújuló veserák és a test más részeire terjedő veserák előfordulhat, hogy nem gyógyítható. A kezelések segíthetnek a rák megfékezésében és kényelmesebbé tehetik. Ilyen esetekben a kezelési módszerek a következők lehetnek:

Sebészeti beavatkozás a veserák minél nagyobb részének eltávolítására. Ha a rák nem távolítható el teljesen egy műtét során, a sebészek azon dolgozhatnak, hogy a rákból a lehető legtöbbet eltávolítsák. Sebészeti beavatkozást is végezhetnek a rák eltávolítására, amely a test másik területére terjedt.
Célzott terápia. A célzott gyógyszeres kezelések a rákos sejtekben jelenlévő specifikus rendellenességekre összpontosítanak. Ezen rendellenességek blokkolásával a célzott gyógyszeres kezelések rákos sejtek pusztulását okozhatják. Orvosa javasolhatja rákos sejtjeinek tesztelését, hogy megtudja, mely célzott gyógyszerek lehetnek a leghatékonyabbak.
Immun terápia. Az immunterápia az Ön immunrendszerét használja a rák elleni küzdelemben. Előfordulhat, hogy szervezete betegségekkel küzdő immunrendszere nem támadja meg a rákot, mert a rákos sejtek olyan fehérjéket termelnek, amelyek segítenek elrejtőzni az immunrendszer sejtjei elől. Az immunterápia úgy működik, hogy megzavarja ezt a folyamatot.
Sugárkezelés. A sugárterápia olyan forrásokból származó nagy teljesítményű energiasugarakat használ, mint a röntgen és a protonok a rákos sejtek elpusztítására. A sugárterápiát néha a test más területeire, például a csontokra és az agyra átterjedt veserák tüneteinek szabályozására vagy csökkentésére alkalmazzák.
Klinikai vizsgálatok. A klinikai vizsgálatok olyan kutatási tanulmányok, amelyek lehetőséget adnak a veserák kezelésének legújabb innovációinak kipróbálására. Egyes klinikai vizsgálatok értékelik a lehetséges kezelések biztonságosságát és hatékonyságát. Más klinikai vizsgálatok új módszereket próbálnak találni a betegségek megelőzésére vagy kimutatására. Ha szeretné kipróbálni a klinikai vizsgálatot, beszélje meg orvosával az előnyöket és a kockázatokat.

Alternatív gyógymódok

Egyetlen alternatív gyógyászati terápia sem gyógyítja meg a veserákot. Néhány integratív kezelés azonban kombinálható standard orvosi terápiákkal, hogy segítsen megbirkózni a rák és annak kezelésének mellékhatásaival, például a szorongással.

A rákos betegek gyakran szenvednek szorongást. Ha szorongásos, nehezen alszik, és azon kaphatja magát, hogy folyamatosan a rákos betegségére gondol. Dühösnek vagy szomorúnak érezheti magát.

Beszélje meg érzéseit orvosával. A szakemberek segíthetnek rendezni az érzéseit, és segítenek kidolgozni a megküzdési stratégiákat. Bizonyos esetekben a gyógyszerek segíthetnek.

Az integrált gyógyszeres kezelések is segíthetnek abban, hogy jobban érezze magát, beleértve: