A veserák típusai

Ebben a cikkben megismerheti a veserák típusait. A veserák akkor kezdődik, amikor a vesék egészséges sejtjei megváltoznak, és kinőnek az ellenőrzés alól, és egy vesekéreg daganatnak nevezett tömeget alkotnak.

A veserák típusai

A veseráknak többféle típusa van:

Vesesejtes karcinóma. A vesesejtes karcinóma a veserák leggyakoribb típusa felnőtteknél, az esetek mintegy 85%-át teszi ki. Ez a fajta rák a proximális vesetubulusokban alakul ki, amelyek a vese szűrőrendszerét alkotják. Minden vesében több ezer ilyen apró szűrőegység található. A vesesejtes karcinóma kezelési lehetőségeit az útmutató későbbi részében tárgyaljuk.
Urotheliális karcinóma. Ezt a típust átmeneti sejtes karcinómának is nevezik. Ez a típus a felnőttek veserákos eseteinek 5-10%-át teszi ki. Az uroteliális karcinóma a vese azon területén kezdődik, ahol a vizelet összegyűlik, mielőtt a hólyagba, az úgynevezett vesemedencebe kerül. Az ilyen típusú veserákot húgyhólyagrákhoz hasonlóan kezelik, mivel mindkét ráktípus ugyanazokban a sejtekben kezdődik, amelyek a vesemedencét és a hólyagot borítják.
szarkóma. A vese szarkóma ritka. Ez a fajta rák a vese lágyszövetében alakul ki; a vesét körülvevő vékony kötőszövetréteg, az úgynevezett kapszula; vagy a környező zsír. A veseszarkómát általában műtéttel kezelik. A szarkóma azonban gyakran visszatér a vese területére, vagy átterjed a test más részeire. Az első műtét után további műtét vagy kemoterápia javasolt.
Wilms daganat. A Wilms-daganat leggyakrabban gyermekeknél fordul elő, és másképpen kezelik, mint a felnőttek veserákát. A Wilms-daganatok az összes veserákos eset körülbelül 1%-át teszik ki. Műtéttel kombinálva a sugárterápia és a kemoterápia nagyobb eséllyel kezeli a Wilms-daganatokat.
Limfóma. A limfóma mindkét vesét megnagyobbíthatja, és megnagyobbodott nyirokcsomókhoz (úgynevezett limfadenopátiához) társul a test más részein, beleértve a nyakat, a mellkast és a hasüreget. Ritka esetekben a vese limfóma magányos daganatos tömegként jelenhet meg a vesében, és megnagyobbodott regionális nyirokcsomókat is magában foglalhat. Ha limfóma lehetséges, orvosa biopsziát végezhet, és műtét helyett kemoterápiát javasolhat.

A veserák sejtek típusai

Annak ismerete, hogy milyen típusú sejt alkotja a vesedaganatot, segít az orvosoknak megtervezni a kezelést. A patológusok több mint 30 különböző típusú veserák sejtet azonosítottak. A patológus olyan orvos, aki a laboratóriumi vizsgálatok értelmezésére és a sejtek, szövetek és szervek értékelésére szakosodott a betegség diagnosztizálására. A számítógépes tomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) nem mindig tudja kimutatni a különbséget a jóindulatú, indolens vagy rosszindulatú vesekéreg daganatok között a műtét előtt.

Az alábbiakban felsoroljuk a veseráksejtek leggyakoribb típusait. Általában a daganat fokozata a sejtek differenciálódási fokára vonatkozik, nem pedig arra, hogy milyen gyorsan növekednek. A differenciálás azt írja le, hogy a rákos sejtek mennyire hasonlítanak egészséges sejtekhez. Minél magasabb az osztályzat, annál valószínűbb, hogy a sejtek idővel elterjednek vagy metasztatizálnak.

Tiszta cella. A veserák körülbelül 70%-a tiszta sejtekből áll. A tiszta sejtek a lassú növekedéstől (1. fokozat) a gyorsan növekvőig (4. fokozat) terjednek. Az immunterápia és a célzott terápia különösen hatékony a tiszta sejtes veserák kezelésében.
Papilláris. A papilláris veserák a betegek 10-15%-ában fordul elő. 2 különböző altípusra oszlik, ezek az 1. és 2. típus. A lokalizált papilláris veserákot gyakran műtéttel kezelik. Ha a papilláris veserák továbbterjed vagy metasztatizálódik, gyakran véredényblokkoló szerekkel kezelik. Még mindig kutatják az immunterápia alkalmazását áttétes papillárisrákok kezelésére. Sok orvos a metasztatikus papillárisrák klinikai vizsgálatán keresztül történő kezelését javasolja.
Szarkomatoid jellemzők. A veserák mindegyik tumoraltípusa (tisztasejtes, kromofób és papilláris) mikroszkóp alatt erősen dezorganizált jellemzőket mutathat. Ezeket a jellemzőket a patológusok gyakran „szarkomatoidként” írják le. Ez nem egy különálló daganat-altípus, de amikor ezeket a jellemzőket látják, az orvosok tisztában vannak azzal, hogy ez a veserák nagyon agresszív formája. Ígéretes tudományos kutatás folyik a szarkomatoid jellemzőkkel rendelkező daganatos betegek immunterápiás kezelési lehetőségeivel kapcsolatban. Legutóbb ezek közé tartoztak az ipilimumab (Yervoy) és a nivolumab (Opdivo) kombinációi, valamint az atezolizumab (Tecentriq) és a bevacizumab (Avastin) kombinációi.
Velő. Ez egy ritka és nagyon agresszív rák, de még mindig vesekéreg daganatnak számít. Gyakoribb a fekete embereknél, és erősen összefügg a sarlósejtes betegséggel vagy a sarlósejtes tulajdonsággal. A sarlósejtes tulajdonság azt jelenti, hogy egy személy a sarlósejtes gént egy szülőtől örökölte. Egyes tudományos adatok alapján jelenleg a kemoterápia és a véredénygátlók kombinációja javasolt kezelési lehetőség, és folyamatban vannak a klinikai vizsgálatok a kezelési döntések pontosabb meghatározására.
Gyűjtőcsatorna: A gyűjtőcsatorna karcinóma nagyobb valószínűséggel fordul elő 20 és 30 év közötti embereknél. A vese gyűjtőcsatornáiban kezdődik. Ezért a gyűjtőcsatorna karcinóma szorosan összefügg az átmeneti sejtes karcinómával (lásd fent az „Uroteliális karcinóma” részt). Ez egy nehéz rák, amely hosszú távon sikeresen kezelhető, még a szisztémás kemoterápia és a műtét kombinációjával is.
Kromofób. A kromofób egy másik nem gyakori rák, amely indolens daganatokat képezhet, amelyek valószínűleg nem terjednek el, de agresszívak, ha mégis. A klinikai vizsgálatok folyamatban vannak, hogy megtalálják a legjobb módszereket az ilyen típusú rák kezelésére.
Onkocitóma. Ez a veserák lassan növekvő típusa, amely ritkán, ha egyáltalán nem terjed. A választandó kezelés a nagy, terjedelmes daganatok műtétje.
Angiomyolipoma. Az angiomyolipoma egy jóindulatú daganat, amely egyedi megjelenést mutat a CT-vizsgálaton és mikroszkóp alatt nézve. Általában kevésbé valószínű, hogy nő és terjed. Általában műtéttel, vagy ha kicsi, akkor aktív felügyelettel kezelik. A jelentős vérzés ritka esemény, de nagyobb valószínűséggel terhes és premenopauzás nőknél. Az angiomyolipoma agresszív formája, az epithelioid, ritka esetekben behatolhat a vese vénába és a vena cava alsó részébe, és átterjedhet a közeli nyirokcsomókra vagy szervekre, például a májra.