Nem minden agydaganat rákos, de fontos megérteni, hogy mely típusok jelenthetnek komolyabb egészségügyi kockázatot.
Az agydaganat akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos sejtjei növekednek és szaporodnak, és szövetcsomót képeznek. Egyesek rosszindulatúak (rákosak), míg mások jóindulatúak (nem rákosak).
A tudósok több mint 150 típusú agydaganatot azonosítottak. Ha megismeri az agydaganatok leggyakoribb típusait és azokat a tüneteket, amelyekkel tisztában kell lenni, akkor könnyebben megtudhatja, mikor kell tennie egészsége védelme érdekében.
A nyelv számít
Ebben a cikkben a „nők” és a „férfiak” kifejezéseket használjuk a hivatkozott tanulmányokban hivatkozott kifejezések tükrözésére. Bár olyan tartalom létrehozására törekszünk, amely magában foglalja és tükrözi olvasóink sokszínűségét, a konkrétság kulcsfontosságú a kutatás résztvevőiről és a klinikai eredményekről szóló jelentéseknél.
Az ebben a cikkben hivatkozott statisztikák nem tartalmaztak adatokat azokról a résztvevőkről, akik transzneműek, nem binárisak, nem egyeztek meg a nemi hovatartozással, nemi hovatartozásuk, agender vagy nem nélküliek.
Agydaganatok vs. agyrák
Az agydaganatok sok típusa jóindulatú. Azonban minden agyrák rosszindulatú agydaganatból származik. Ritka esetekben az agydaganat jóindulatúvá válhat, és rosszindulatúvá válhat.
Még a nem rákos agydaganatok is veszélyessé válhatnak, ha növekednek és megnyomják az agyat.
Gliomák
A gliómák az agydaganatok leggyakoribb típusai felnőtteknél. Ezek az agy egyfajta támogató sejtjéből származnak, amelyet gliasejtnek neveznek.
Nem minden glióma egyforma. Az agydaganatok különféle típusai a glióma kategóriájába tartoznak.
Asztrocitómák
Az asztrocitómák a glióma leggyakoribb típusa. Egy asztrocitának nevezett glia sejtből fejlődnek ki, amely az agy támasztószövetének része.
Asztrocitóma bárkinél kialakulhat, de leggyakrabban 20-60 éves férfiaknál fordul elő.
Ez a fajta daganat az agy legnagyobb részében, a nagyagyban alakul ki. Amikor azonban ezek a daganatok fiatalabbakat és gyermekeket érintenek, gyakran az agy aljában nőnek.
Az asztrocitómák jóindulatúak vagy rosszindulatúak lehetnek.
Ependimomák
Amikor egy glióma alakul ki az ependimális sejtekben vagy ependimocitákban, azt ependimomának nevezik. Ez a fajta daganat jellemzően a kisagyban vagy a gerincben nő.
Az ependimomák ritkák, az összes agydaganat 2-3%-áért felelősek. Ez a fajta daganat
Az ependimomák jóindulatúak vagy rosszindulatúak lehetnek.
Glioblasztómák
A glioblasztóma az
A glioblasztómák több férfit érintenek, mint nőket, és a 64 év a diagnózis felállításának átlagéletkora. Az ilyen típusú agydaganat életveszélyes lehet, és azonnali kezelést igényel.
Oligodendrogliomák
Az oligodendrogliómák olyan daganatok, amelyek oligodendroglia progenitor sejtekből vagy oligodendrocitákból fejlődnek ki. Ezek a sejtek mielint állítanak elő, az agy és a gerincvelő idegsejtjei körüli védőburkolatot.
Felnőtteknél az oligodendrogliomák gyakran a nagyagyban alakulnak ki, jellemzően a homlok- vagy halántéklebenyben. Gyermekeknél ezek a daganatok gyakrabban fordulnak elő az agy talamusznak nevezett részében.
Az oligodendrogliomák lassan fejlődnek ki. Lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak.
Medulloblasztómák
A medulloblasztóma egy rákos daganat, amely
A medulloblasztómák gyorsan növekvő daganatok, amelyek átterjedhetnek a központi idegrendszer más részeire.
Meningiomák
A meningiomák az intrakraniális daganatok leggyakoribb típusai. Nem agyszövetből fejlődnek ki. Az agyhártyában, az agyat és a gerincvelőt körülvevő membránszerű struktúrákban fejlődnek ki. Ennek ellenére agydaganatnak számítanak.
A meningiomák kétszer olyan gyakoriak a nőknél, mint a férfiaknál. Míg a meningiomák jellemzően jóindulatúak, egyes agresszívabb formák rosszindulatúvá válhatnak.
Schwannomas
A schwannoma egy olyan daganat, amely Schwann-sejtekből nő, amelyek védik és támogatják az idegrendszer sejtjeit. Általában a perifériás idegekben alakulnak ki. Ezek a daganatok azonban nagyon
A schwannómák jellemzően jóindulatú daganatok. Ritkán válnak rosszindulatúvá.
Craniopharyngiomák
A craniopharyngioma egy agydaganat, amely az agy hipotalamuszának közelében nő. ez van
Ez a lassan növekvő, jóindulatú daganat általában nem terjed. Azonban továbbra is egészségügyi kockázatot jelenthet, ha növekszik és megnyomja az agy közeli területeit.
Egyéb jóindulatú daganatok
Egyéb nem rákos daganatok is kialakulhatnak az agyában, beleértve:
- gangliocitómák
- glomus jugulare daganatok
- pineocitómák
Hipofízis daganatok
Az agyalapi mirigy daganata egy agydaganat, amely az agyalapi mirigyben alakul ki, amely a fej hátsó részén, az orra mögött található. Az orvosok ezt hipofízis adenomának is nevezik.
Az összes agydaganat 9-12%-a agyalapi mirigy daganat. Ezek a daganatok általában jóindulatúak.
Bár bármely életkorban kialakulhatnak, az agyalapi mirigy daganatait jellemzően idősebb felnőtteknél diagnosztizálják. Nőknél gyakoribbak, mint férfiaknál. Ezenkívül nagyobb valószínűséggel érintik a feketéket és a spanyolokat, mint a fehéreket.
Az agydaganat figyelmeztető jelei
Az agydaganat korai tünetei a következők lehetnek:
- fejfájás
- roham
- memória problémák
- személyiségbeli változások
- hányinger
- hányás
- fáradtság
- álmosság
- alvási problémák
- a fizikai képességek változásai, például a járási képesség
Agydaganatok felnőtteknél
A felnőtteket érintő leggyakoribb agydaganat típusok közül néhány:
- glioblasztómák
- asztrocitómák
- hipofízis adenomák
- meningiomák
- oligodendrogliomák
A felnőttkori agydaganatok kezelése magában foglalhatja:
- sugárzás
- kemoterápia
- célzott terápia
- sebészet
- váltakozó elektromos tér terápia
A kezelési javaslatokhoz azonban számos tényező tartozik, például:
- a daganat mérete, elhelyezkedése és fokozata
- hogy a daganat nyomást gyakorol-e az agyra
- hogy a daganat elterjedt-e
- lehetséges kezelési mellékhatások
- kórtörténetét és preferenciáit
Fontos, hogy együttműködjön orvosával, hogy megvitassa sajátos körülményeit, és kidolgozza az Ön számára megfelelő kezelési tervet.
Agydaganatok gyermekeknél
Az agydaganatok kissé ritkák gyermekeknél, de még mindig előfordulhatnak. A gyermekkori agydaganatok gyakori típusai a következők:
- medulloblasztómák
- ependimomák
- craniopharyngiomák
- asztrocitómák
- oligodendrogliomák
A gyermek agydaganatának kezelési terve a daganat típusától, fokozatától és helyétől függően változik. A kezelési lehetőségek jellemzően műtét, sugárkezelés és kemoterápia.
A kilátások attól is függnek, hogy az orvosok milyen hamar diagnosztizálják. Az agyrákos gyermekek 5 éves túlélési aránya akár 80% is lehet. A diagnózis azonban összetett, hosszú távú kezelést igényel.
Agydaganatok WHO-osztályzat szerint
Ban ben
A WHO 1-től 4-ig terjedő skálán osztályozza a daganatokat. Minél magasabb ez a szám, annál gyorsabban nő a daganat, és annál agresszívebbé válik.
| A daganat típusa | WHO fokozat |
|---|---|
| asztrocitóma | 1–4 |
| ependimoma | |
| glioblasztóma | |
| oligodendroglioma | |
| medulloblasztóma | |
| meningioma | 1–3 |
| schwannoma | |
| craniopharyngioma |
Sokféle agydaganat létezik, és egyesek nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek, mint mások. Az agydaganat kezelése és kilátásai számos tényezőtől függően nagyon eltérőek.
A korai diagnózis és kezelés javíthatja az agydaganat kilátásait. Az agydaganatok leggyakoribb típusainak megismerése és a tünetek felismerése segíthet eldönteni, hogy mikor kell orvoshoz fordulni.
Discussion about this post