Áttekintés
Mi az a dysautonomia?
A dysautonomia egy általános kifejezés olyan rendellenességek csoportjára, amelyeknek közös a problémája – vagyis az autonóm idegrendszer (ANS), amely nem úgy működik, ahogy kellene. Az ANS az idegrendszer azon része, amely irányítja az önkéntelen testfunkciókat (olyan funkciókat, amelyeket nem tudatosan irányít), például a pulzusszámot, a vérnyomást, a légzést, az emésztést, a test- és bőrhőmérsékletet, a hormonális működést, a hólyagműködést, a szexuális funkciót és sok mást. egyéb funkciókat.
Ha az ANS nem úgy működik, ahogy kellene, szív- és vérnyomásproblémákat, légzési nehézségeket, a hólyagszabályozás elvesztését és sok más problémát okozhat.
Ki kaphat diszautonómiát?
A diszautonómia, amelyet autonóm diszfunkciónak vagy autonóm neuropátiának is neveznek, viszonylag gyakori. Világszerte több mint 70 millió embert érint. Megjelenhet születéskor, vagy fokozatosan vagy hirtelen megjelenhet bármely életkorban. A diszautonómia súlyossága enyhe vagy súlyos lehet, és akár halálos is lehet (ritkán). Egyformán érinti a nőket és a férfiakat.
A diszautonómia önálló rendellenességként jelentkezhet, más betegségek jelenléte nélkül. Ezt elsődleges dysautonomiának nevezik. Más betegség állapotaként is előfordulhat. Ezt másodlagos diszautonomiának nevezik.
Példák olyan betegségekre, amelyekben másodlagos dysautonomia fordulhat elő:
- Cukorbetegség.
- Parkinson kór.
- Izomszklerózis.
- Rheumatoid arthritis.
- Lupus.
- Sjögren-szindróma.
- Szarkoidózis.
- Crohn-betegség, colitis ulcerosa.
- Coeliakia.
- Charcot-Marie-Tooth betegség.
- Chiari malformáció.
- Amiloidózis.
- Guillain-Barré szindróma.
- Ehlers-Danlos szindróma.
- Lambert-Eaton szindróma.
- B- és E-vitamin-hiány
- Humán immunhiány vírus (HIV).
- Lyme-kór.
Tünetek és okok
Mi okozza a diszautonómiát?
A diszautonómia akkor fordul elő, ha az ANS idegei nem úgy kommunikálnak, ahogy kellene. Ha az ANS nem küld üzeneteket vagy nem fogad üzeneteket úgy, ahogy kellene, vagy az üzenet nem egyértelmű, számos tünetet és egészségügyi állapotot tapasztal.
A diszautonómia hatással lehet az ANS funkciókra, beleértve:
- Vérnyomás.
- Lélegző.
- Emésztés.
- Pulzusszám.
- A vese működése.
- Pupilla kitágulás és összehúzódás a szemben.
- Szexuális funkció.
- Test- és bőrhőmérséklet szabályozás.
Mik a dysautonomia tünetei?
A diszautonómiának számos tünete van. A tünetek betegenként változnak. A tünetek időnként jelen lehetnek, elmúlhatnak és bármikor visszatérhetnek. Egyes tünetek fizikai vagy érzelmi stressz idején, vagy teljesen nyugodt állapotban jelentkezhetnek. Egyes tünetek enyhék lehetnek egyes betegeknél; másokban folyamatosan zavarhatják a mindennapi életet.
A dysautonomia gyakori jele az ortosztatikus intolerancia, ami azt jelenti, hogy nem tud sokáig felállni anélkül, hogy ájulást vagy szédülést érezne. A dysautonomia egyéb jelei és tünetei, amelyeket Ön tapasztalhat, a következők:
| A dysautonomia tünetei | ||
|---|---|---|
| Egyensúlyi problémák | Zaj/fényérzékenység | Légszomj |
| Mellkasi fájdalom/kellemetlenség | Szédülés, szédülés, szédülés | A test és a bőr hőmérsékletének ingadozása |
| Folyamatos fáradtság | Látászavarok (homályos látás) | Nyelési nehézség |
| Hányinger és hányás, GI-problémák (székrekedés) |
Gyors vagy lassú szívverés, szívdobogás | Az agy „köd”/ feledékenység/nem tud összpontosítani |
| Nagy pulzus- és vérnyomásingadozások | Gyengeség | Hangulatingadozás |
| Ájulás, eszméletvesztés | A normálisnál kevésbé vagy egyáltalán nem izzad | Alvási problémák |
| Migrén vagy gyakori fejfájás | Kiszáradás | Gyakori vizelés, inkontinencia |
| Erektilis diszfunkció | Alacsony vércukor | Edzésintolerancia (a pulzusszám nem alkalmazkodik az aktivitási szint változásaihoz) |
Bizonyos körülmények és események a dysautonomia tüneteit idézhetik elő. Ezek a triggerek a következők:
- Alkohol fogyasztás.
- Kiszáradás.
- Feszültség.
- Szűk ruházat.
- Forró környezetek.
Vannak különböző típusú dysautonomia?
A dysautonomia egy orvosi kifejezés különböző állapotok csoportjára, amelyeknek közös a problémája – az autonóm idegrendszer nem megfelelő működése. Az elsődleges dysautonomia által okozott néhány állapot a következők:
- Neurokardiogén syncope (NCS): Az NCS a dysautonomia leggyakoribb formája. Ez ájulást okozhat, amely egyszer vagy kétszer fordul elő életében, vagy naponta többször is. Az NCS-t szituációs syncope-nak vagy vasovagal syncope-nak is nevezik.
- Posturális ortosztatikus tachycardia szindróma (POTS): A keringési zavarokat (véráramlást) okozó rendellenesség, a POTS a szív túl gyors ütemét okozhatja, amikor feláll. Ez ájuláshoz, mellkasi fájdalomhoz és légszomjhoz vezethet.
- Családi diszautonómia (FD): Az emberek öröklik ezt a típusú dysautonomiát genetikai rokonaiktól. Csökkent fájdalomérzékenységet, szemkönnyek hiányát és testhőmérséklet-szabályozási nehézségeket okozhat. Az FD nagyobb valószínűséggel érinti a kelet-európai örökséghez tartozó zsidó embereket (askenázi zsidó örökség).
- Többrendszeri atrófia (MSA): A dysautonomia életveszélyes formája, a többszörös rendszersorvadás 40 év felettieknél alakul ki. Pulzusproblémákhoz, alacsony vérnyomáshoz, merevedési zavarokhoz és a hólyagszabályozás elvesztéséhez vezethet.
- Tiszta autonóm hiba: A dysautonomia ezen formájában szenvedők vérnyomáscsökkenést tapasztalnak felálláskor, és olyan tüneteket tapasztalnak, mint a szédülés, ájulás, látási problémák, mellkasi fájdalom és fáradtság. A tünetek néha enyhülnek fekvés vagy ülés közben.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a dysautonomia?
Az egyik olyan teszt, amelyet az egészségügyi szolgáltató a dysautonomia bizonyos formáinak diagnosztizálására használ, a billenőasztal teszt.
A teszt során:
- Olyan asztalon fekszel, amely különböző szögekben képes felemelni és leengedni. Tartói vannak a lábadnak.
- Ön olyan orvosi berendezéshez csatlakozik, amely méri a vérnyomását, az oxigénszintjét és a szív elektromos aktivitását.
- Amikor az asztal felfelé billen, a gépek mérik, hogy a szervezet hogyan szabályozza az ANS-funkciókat, például a vérnyomást és a pulzusszámot.
Egyéb tesztek, amelyeket egészségügyi szolgáltatója használhat a diagnózis elősegítésére, közé tartozik az izzadásteszt, a légzésteszt, a laboratóriumi (vérvizsgálat) és a szívműködés (elektrokardiográfia). Más vizsgálatok is elvégezhetők annak megállapítására, hogy más betegségek vagy állapotok okoznak-e dysautonomiát.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelhető vagy kezelhető a dysautonomia?
Erre az állapotra nincs gyógymód, de kezelheti a tüneteket. Az Ön egészségügyi szolgáltatója számos különböző terápiát javasolhat az adott dysautonomia tüneteinek kezelésére.
A gyakoribb kezelések a következők:
- Minden nap több vizet inni. Kérdezze meg egészségügyi szolgáltatóját, hogy mennyit kell innia. A további folyadékok növelik a vér mennyiségét, ami segít a tüneteken.
- Extra só hozzáadása (3-5 gramm/nap) az étrendjéhez. A só segít a szervezetnek fenntartani a normál folyadékmennyiséget az erekben, ami segít fenntartani a normál vérnyomást.
- Felemelt fejjel aludj az ágyban (kb. 6-10 hüvelykkel magasabban, mint a tested).
- Olyan gyógyszerek szedése, mint a fludrokortizon és a midodrin a vérnyomás növelésére.
Milyen szövődményei vannak a dysautonomia vagy annak kezelésének?
A dysautonomia szövődményei az Ön által tapasztalt tünetektől függően változnak. Súlyos esetekben az embereknek életveszélyes szövődményei lehetnek, például tüdőgyulladás és légzési elégtelenség.
A diszautonómia a következőket is okozhatja:
- Rendellenes szívverés (túl gyors, túl lassú vagy szabálytalan).
- Ájulás.
- Légzési zavar.
- Emésztési problémák.
- Látási problémák, például homályos látás.
Melyek a dysautonomia kockázati tényezői?
Nagyobb lehet a dysautonomia kockázata, ha:
- Kelet-európai örökségből származó zsidó származásúak (csak az állapot családi dysautonomia formájában).
- Van-e cukorbetegsége, amiloidózisa, bizonyos autoimmun betegségek és más egészségügyi állapotok, amelyeket korábban említettek a cikkben a „Ki kaphat dysautonomiát?” kérdésben?
- Legyen egy családtagja a betegségben szenvedő.
Megelőzés
Hogyan előzhetem meg a dysautonomiát?
A diszautonómiát nem tudod megakadályozni. Lépéseket tehet a tüneteinek kezelésére, és megakadályozhatja, hogy súlyosbodjanak. Tippekért és további információkért olvassa el a következő részt, a „Living With” című részt.
Kitekintés / Prognózis
Mire számíthatok, ha dysautonomiát diagnosztizáltak nálam?
Senki sem tudhatja biztosan, milyen lesz az életed, ha diszautonómiával élsz. A tünetek személyenként változnak. Az állapot súlyossága személyenként változik – az enyhétől a kezelhetőtől a súlyosig és rokkantságig. Az állapot lefolyása is változik – egyeseknél a tünetek mindig jelen vannak; másoknál a tünetek hetekig, hónapokig vagy évekig jelentkeznek, eltűnnek, majd újra megjelennek. Más szóval, a dysautonomia kiszámíthatatlan.
Mindezen változók miatt fontos olyan egészségügyi szolgáltatót találni, akivel jól érzi magát, és aki jól ismeri a dysautonomiát. Érdemes egészségügyi naplót vezetni, amelyet megoszthat egészségügyi szolgáltatójával. Ebben a napi naplóban rögzítheti a tüneteit, az esetlegesen a tüneteit kiváltó eseményeket, valamint azt, hogy érzelmileg hogyan érzi magát. Ez az információ segíthet az ellátási terv kidolgozásában és módosításában.
Élni
Mit tehetek, hogy jobban éljek a diszautonómiával?
A diszautonómia tüneteinek kezeléséhez:
- Ne dohányozzon és ne igyon alkoholos italokat.
- Egyél egészségesen.
- Igyál sok vizet. Vizet mindig hordjon magával.
- Adjon extra sót az étrendjéhez. Vigyen magával sós ételeket.
- Aludj sokat.
- Tartsa meg az egészséges testsúlyt.
- Ha cukorbeteg, tartsa a vércukorszintet a normál határokon belül.
- Hallgasd meg, mit mond a tested, amire szüksége van. Például tartson szünetet a munkában vagy az iskolában, ha a teste azt mondja, hogy pihenésre van szüksége.
- Ha szédül, üljön le, feküdjön le és/vagy emelje fel a lábát.
- Lassan állj fel.
- Viseljen kompressziós harisnyát és támasztóruhát a vérnyomás növelése/fenntartása érdekében
- Kerülje a hosszú ideig tartó ülést vagy állást.
- Kerülje a hőt. Vegyünk langyos vagy hideg fürdőket és zuhanyokat.
- Beszéljen egészségügyi szolgáltatójával, mielőtt bármilyen vény nélkül kapható gyógyszert vagy kiegészítőt bevenne.
- Kérdezze meg egészségügyi szolgáltatóját, hogy ihat-e koffeintartalmú italokat vagy ehet-e mesterséges édesítőszert tartalmazó ételeket. A koffeint kerülni kell, ha megemelkedett pulzusszáma van. A mesterséges édesítőszerek egyes embereknél migrént okozhatnak.
További wellness tippek a diszautonómiával való együttéléshez itt találhatók.
Mikor hívjam az orvost?
Forduljon orvosához, ha dysautonomia tüneteit észleli, különösen gyakori szédülést vagy ájulást.
Milyen kérdéseket tegyek fel az orvosomnak?
Ha dysautonomiája van, kérdezze meg kezelőorvosát:
- Mennyire súlyos a dysautonomia típusa?
- Az ANS-em melyik részét érinti a rendellenesség?
- Milyen kezelési módok és életmódbeli változtatások a legmegfelelőbbek számomra?
- Milyen szövődmények jeleire kell figyelnem?
- Mire számíthatok az egészségemmel a jövőben?
- Milyen támogató csoportok állnak rendelkezésre?
Erőforrások
Ha többet szeretne megtudni a dysautonomia folyamatban lévő tanulmányairól, lásd:
- Dysautonomia információs hálózat. https://www.dinet.org/
- Országos Egészségügyi Intézetek. Diszautonómia. ClinicalTrials.gov.
Discussion about this post