Áttekintés
Mi az enyhe kognitív károsodás?
Az enyhe kognitív károsodás olyan állapot, amelyben egy személy mentális képességei (memória és gondolkodási készségei) enyhe, de észrevehető hanyatlást tapasztalnak az azonos korúakhoz képest. A képességek csekély mértékű hanyatlása észrevehető a megtapasztaló személyen vagy másokon, akik kapcsolatba kerülnek vele, de a változások nem elég súlyosak ahhoz, hogy megzavarják a normális mindennapi életet és tevékenységeket.
Mi a különbség az enyhe kognitív károsodás és a normál öregedés miatti hanyatlás között?
Némi fokozatos mentális (kognitív) hanyatlás látható a normális öregedés során. Például csökkenhet az új információk elsajátításának képessége, lelassul a mentális feldolgozás, lassul a teljesítmény, és nő a figyelemelterelés képessége. Ezek a normális öregedés miatti hanyatlás azonban nem befolyásolja az általános működést vagy a mindennapi tevékenységek elvégzésének képességét. A normál öregedés nem befolyásolja a felismerést, az intelligenciát vagy a hosszú távú memóriát.
Normális időskorban az ember időnként elfelejtheti a neveket és a szavakat, és eltévesztheti a dolgokat. Enyhe kognitív károsodás esetén a személy gyakran elfelejti azokat a beszélgetéseket és információkat, amelyekre általában emlékezne, mint például a találkozók és más tervezett események.
Mi az a demencia?
A demencia egy általános kifejezés, amelyet a mentális funkciók olyan hanyatlásának leírására használnak, amely elég súlyos ahhoz, hogy megzavarja a mindennapi életet.
Az enyhe kognitív károsodás mindig demencia kialakulásához vezet?
Vannak olyan esetek, amikor az enyhe kognitív károsodás oka egy kezelhető betegség vagy betegség következménye. A kutatók azonban megállapították, hogy a legtöbb enyhe kognitív károsodásban (MCI) szenvedő beteg számára az MCI egy pont a demenciához vezető úton. Az MCI-t a normál öregedés és a korai stádiumú demencia közötti mentális változások közötti szakasznak tekintik. Az MCI hátterében számos betegség állhat, mint például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór, ahogy a demenciának is számos oka lehet, például Alzheimer- vagy Parkinson-kór, Lewy-testekkel járó demencia, vaszkuláris demencia, frontotemporális demencia és más okok.
Az Amerikai Neurológiai Akadémia szerint a 65 év felettiek, akiknek enyhe kognitív károsodása van:
- Körülbelül 7,5 százalékuknál alakul ki demencia az enyhe kognitív károsodás diagnosztizálását követő első évben
- Körülbelül 15 százalékuknál lesz demencia a második évben
- Körülbelül 20 százalékuknál alakul ki demencia a harmadik évben
Mennyire gyakori az enyhe kognitív károsodás?
Az Amerikai Neurológiai Akadémia becslése szerint enyhe kognitív károsodás a 65 és 69 év közöttiek körülbelül 8 százalékánál, a 75 és 79 év közöttiek 15 százalékánál, a 80 és 84 év közöttiek 25 százalékánál, és a betegek körülbelül 37 százalékánál fordul elő. 85 év felettiek.
Tünetek és okok
Mik az enyhe kognitív károsodás tünetei?
Példák az enyhe kognitív károsodásban szenvedőknél előforduló memória- és gondolkodási problémákra:
- Emlékezet kiesés. Elfelejti a közelmúlt eseményeit, megismétli ugyanazokat a kérdéseket és ugyanazokat a történeteket, elfelejti a közeli barátok és családtagok nevét, elfelejti a találkozókat vagy a tervezett eseményeket, elfelejti a beszélgetéseket, gyakran elhelyezi a tárgyakat.
- Nyelvi problémák. Nehezen találja ki a kívánt szavakat. Nehezen érti meg az írott vagy szóbeli (szóbeli) információkat.
- Figyelem. Elveszíti a fókuszt. Könnyen elterelhető.
- Érvelés és ítélkezés. Küzd a tervezéssel és a problémamegoldással. Nehezen hoz döntéseket.
- Komplex döntéshozatal. Lehet, hogy nehézségekkel küzd, de olyan összetett feladatokat is el tud végezni, mint a számlák fizetése, gyógyszerszedés, vásárlás, főzés, háztartási takarítás, vezetés.
Mi okozza az enyhe kognitív károsodást?
Az enyhe kognitív károsodás összes lehetséges okát nem fedezték fel teljesen. Néhány esetben más állapot is okozhatja az enyhe kognitív károsodásban észlelt tüneteket. Néhány lehetséges feltétel közé tartozik:
-
Depresszió, stressz és szorongás
- Pajzsmirigy-, vese- vagy májproblémák
-
Alvási apnoe és egyéb alvászavarok
- Az agy véráramlását befolyásoló betegségek vagy állapotok (daganatok, vérrögök, stroke. traumás agysérülés, normál nyomású vízfejűség)
- Alacsony B12-vitamin vagy egyéb tápanyagszint
- Szem- vagy hallásproblémák
- Egy fertőzés
- Bizonyos vényköteles gyógyszerek (például hólyagbetegségek, Parkinson-kór és depresszió kezelésére használt antikolinerg gyógyszerek) vagy illegális gyógyszerek mellékhatásai
- Az alkoholizmus története
Az enyhe kognitív károsodás ezen okai közül sok kezelhető.
A legtöbb MCI-eset azonban számos betegség, például Alzheimer-kór vagy Parkinson-kór következménye. (Hasonlóan, a demenciát számos betegség okozza, mint például az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór, a Lewy-testes demencia, a vaszkuláris demencia, a frontotemporális demencia és egyéb okok.)
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható az enyhe kognitív károsodás?
Először is, orvosa alapos kórtörténetet készít, beleértve a jelenlegi és korábbi betegségeket és betegségeket, a jelenlegi és korábbi gyógyszereket, valamint a memóriaproblémák és a demencia családi anamnézisét. Azt is megkérdezi Öntől (és közeli barátjától vagy családtagjaitól), hogy történtek-e észrevehető változások a szokásos mindennapi életvitelében és tevékenységében.
Orvosa az enyhe kognitív károsodás tüneteinek egyéb okait is keresni fogja (lásd „Mi okozza az enyhe kognitív károsodást”). Az egyéb okok kizárása általában vérvizsgálatokat és esetleg agyi vizsgálatokat foglal magában, például mágneses rezonancia képalkotást (MRI).
Rövid mentális állapotteszteket lehet végezni a memória, a figyelem, a rövid távú felidézés és más agyi funkciók értékelésére. Néha mélyebb gondolkodási készségek tesztelését, úgynevezett neuropszichológiai tesztelését rendelik el. Ezek a tesztek felmérik a memóriát, a tervezést, a döntéshozatalt, az információértési képességet, a nyelvet és más bonyolult gondolkodási feladatokat.
Nem szabad egyetlen tesztet sem használni az enyhe kognitív károsodás vagy demencia diagnózisához. Az orvos klinikai megítélése is szükséges. Valószínűleg meg tudja erősíteni az enyhe kognitív károsodás diagnózisát, ha Ön károsodást mutat a fent említett típusú teszteken, de egyébként jól működik.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik az enyhe kognitív károsodást?
Az enyhe kognitív károsodások kezelésére jelenleg egyetlen gyógyszer sem engedélyezett. Az Alzheimer-kór tüneteinek kezelésére használt gyógyszereket vegyes eredménnyel próbálták ki (egyes vizsgálatok kimutatták, hogy ezeknek a gyógyszereknek az előnyei enyhe kognitív károsodások esetén előnyösek, mások nem). Legutóbb az Amerikai Neurológiai Akadémia enyhe kognitív károsodásokkal foglalkozó tanulmányainak világméretű áttekintése arra a következtetésre jutott, hogy az Alzheimer-kór kezelésére használt gyógyszerek nem mutattak kognitív előnyöket, vagy lassítják az enyhe kognitív károsodás demenciává való progresszióját. Más gyógyszerekkel, köztük az NSAID-okkal, a ginkgo bilobával és az E-vitaminnal végzett kísérletek nem mutattak egyértelmű előnyt.
Ha a vizsgálatok egy kezelhető egészségügyi állapotot állapítottak meg az enyhe kognitív károsodás okaként, a beteget kezelni kell ezen állapotok miatt. Ezenkívül gyógyszereket is fel lehet írni, ha viselkedési vagy pszichiátriai tünetek (például izgatottság, harag, szorongás, alvási problémák, depresszió, delírium) jelen vannak, és befolyásolják a beteg életminőségét.
Megelőzés
Vannak-e kockázati tényezők az enyhe kognitív károsodás kialakulásának?
A tudósok tudják, hogy az enyhe kognitív károsodás kialakulásának legerősebb kockázati tényezői ugyanazok, mint a demencia esetében: idősebb életkor, demencia a családban, valamint olyan állapotok, amelyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, beleértve a magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet, a cukorbetegséget, elhízás és stroke.
Mit tehetek agyam egészségének javítása érdekében, ha enyhe kognitív károsodást diagnosztizáltak nálam?
Az Amerikai Neurológiai Akadémia enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegekre vonatkozó gyakorlati útmutatója szerint a legjobb, amit az agy egészségének megőrzése érdekében tehet, ha hetente kétszer gyakorol (különösen aerob gyakorlatot).
Bár nincs egyértelmű bizonyított összefüggés arra vonatkozóan, hogy a következők bármelyike lassítaná a memóriát és a gondolkodási képességek csökkenését, ezek általános ajánlások a jó egészség megőrzéséhez.
- Tartsa fenn a jó vérnyomást, a koleszterinszintet és a vércukorszintet
- Hagyja abba a dohányzást és kerülje a túlzott ivást
- Egyél egészségesen
- Tartsa a megfelelő súlyt
- Csökkentse a stresszt
- Aludjon megfelelő mennyiségű
- Gyakorolja az agyat (rejtvények, kvízek, kártyajátékok, olvasás, új nyelv tanulása vagy új hangszeren való játék)
- Vegyen részt társadalmi tevékenységekben
A legfontosabb, hogy 6-12 havonta keresse fel kezelőorvosát, hogy ellenőrizhesse a memóriájában vagy a gondolkodási képességeiben bekövetkezett változásokat az idő múlásával.
Kitekintés / Prognózis
Mi a következménye az enyhe kognitív károsodásban (MCI) szenvedőknek?
A kutatók úgy vélik, hogy a legtöbb enyhe kognitív károsodásban (MCI) szenvedő betegnél demencia alakul ki. Az MCI egy szakasz a normális öregedés során tapasztalható mentális hanyatlás és a korai demencia kialakulása között.
Egyelőre nem lehet tudni, hogy egy adott enyhe kognitív károsodásban szenvedő személynél mekkora a hanyatlás mértéke. A kutatók továbbra is tanulmányozzák az enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegeknél fellépő mentális és orvosi változásokat annak reményében, hogy jobban megjósolják, kinek van nagyobb kockázata a demencia bizonyos típusainak kifejlődésében – és kifejlődésük sebességében.
Discussion about this post