Áttekintés
Mi az agyalapi mirigy?
Az agyalapi mirigy egy borsó nagyságú mirigy, amely az agy aljához kapcsolódik. Az orr és a sphenoid sinus (az arc mögötti légtér) mögött található, közvetlenül egy másik fontos és kapcsolódó szerkezet, a hipotalamusz alatt.
A mirigy olyan szerv, amely olyan különleges anyagokat, például hormonokat termel és bocsát ki, amelyek más szervekre és szövetekre hatnak, és működésre késztetik azokat. Az agyalapi mirigyet „főmirigynek” nevezik, mivel hormonjai szabályozzák a szervezet legtöbb többi mirigye által termelt hormonok egyensúlyát. Ily módon az agyalapi mirigy számos folyamatot irányít, például növekedést, fejlődést és szaporodást. Bizonyos szervek, például a vesék, a mellek és a méh működését is szabályozza.
Az agyalapi mirigy három részből vagy lebenyből áll, mindegyiknek megvan a maga feladata a testben. Az elülső lebeny, az elülső agyalapi mirigy a mirigy körülbelül 80%-át teszi ki, és a fej elülső részéhez található a legközelebb. Feladata számos „jelző” hormon előállítása és felszabadítása a véráramba. Ezek a hormonok a véren keresztül más mirigyekbe és szervekbe jutnak, ahol jelzik a szervek és mirigyek működésének megkezdését vagy leállítását.
A közbenső lebeny csak egy hormont választ ki. Ez a hormon befolyásolja a bőr pigmentációját.
A mirigy hátsó része, az agyalapi mirigy hátsó része, maga nem termel hormonokat. Ehelyett a hipotalamuszból származó agysejtek idegvégződéseit tartalmazza. Ezek az agysejtek termelik a hormonokat, amelyek aztán lejutnak az agyalapi mirigy hátsó részébe, és ott tárolódnak későbbi felhasználás céljából.
A hipotalamusz és az agyalapi mirigy kéz a kézben működik. A hipotalamusz hormonokat termel, amelyek viszont jelzik az agyalapi mirigynek, hogy szabadítsa fel hormonjait.
Mi az agyalapi mirigy adenoma?
Az agyalapi mirigy adenoma egy növekedés vagy daganat az agyalapi mirigyben. A legtöbb agyalapi mirigy adenoma lassan növekvő és jóindulatú, ami azt jelenti, hogy nem rák, és nem terjed át a test más részeire. Azonban ahogy nagyra nőnek, nyomást gyakorolhatnak a közeli struktúrákra, például az idegekre, amelyek összekötik a szemet az agyvel, és tüneteket okozhatnak. Ezt „tömegeffektusnak” nevezik.
A nagy adenoma a normál agyalapi mirigy sejteket is összetörheti, és megakadályozhatja azok megfelelő működését, ami hypopituitarizmusnak nevezett állapothoz vezethet. Ez az állapot alacsony vérnyomást, fáradtságot, valamint a nemi vágy és a funkció megváltozását okozhatja. Azt is érezheti, hogy kevésbé tudja kezelni a stresszt.
A hipofízis adenomákat méretük alapján jelölik. Az 1 cm-nél kisebb daganatokat mikroadenomáknak nevezzük. Az 1 cm-nél nagyobb daganatokat macroadenomának nevezik. Sok adenoma okoz tüneteket azáltal, hogy extra hormonokat bocsát ki a véráramba, de nem minden adenoma termel hormonokat.
Néhány, az úgynevezett nem működő vagy nullsejtes adenoma, nem termel hormonokat. Az agyalapi mirigy daganatainak körülbelül egyharmada nem működő adenoma. Általában nagyokká válnak, és azért találják meg, mert a tömeghatás miatt tüneteket okoznak.
Milyen gyakoriak az agyalapi mirigy adenomák?
Az agyalapi mirigy adenomák a koponyán belül kialakuló daganatok 10-15%-át teszik ki. 100 000 emberből körülbelül 77-nél fordulnak elő, bár úgy gondolják, hogy életük egy pontján az emberek 20%-ánál előfordulnak. Azonban sok hipofízis adenoma, különösen a mikroadenóma, nem okoz súlyos tüneteket, és soha nem találják meg. A makroadenómák körülbelül kétszer olyan gyakoriak, mint a mikroadenómák. Az agyalapi mirigy adenoma bármely életkorban előfordulhat, de gyakrabban fordul elő a 30-as vagy 40-es éveiben járó embereknél. A 20 évnél fiatalabbaknál ritkán fordulnak elő. A nők gyakrabban kapnak adenomát, mint a férfiak.
Tünetek és okok
Mi okozza az agyalapi mirigy adenomát?
Az agyalapi mirigy adenomák pontos oka nem ismert. Néhányukat azonban összefüggésbe hozták a DNS-ben, a génjeinket alkotó sejtben található anyaggal. (A gének a sejtek működését szabályozó fehérjék előállításának útmutatásai.) Ezek a változások az agyalapi mirigy sejtjei rendellenes működését és kontrollálatlan növekedését okozzák, és daganatot képeznek. A változások átörökíthetők a szülőkről gyermekeikre (öröklődés), de általában maguktól is megtörténnek valamikor az ember élete során.
Mik az agyalapi mirigy adenoma tünetei?
Az agyalapi mirigy adenomák tünetei a daganat által felszabaduló hormon típusától vagy a közeli struktúrákra gyakorolt tömeges hatásától függően változnak. A túl sok hormon bizonyos rendellenességekhez vagy szindrómákhoz vezethet, beleértve:
- Gigantizmus gyermekeknél és akromegália felnőtteknél a túl sok növekedési hormon (GH) miatt
- Cushing-kór a túl sok adrenokortikotrop hormon (ACTH) miatt, amely a mellékveséket szteroid hormonok termelésére készteti
- Túl sok pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) által okozott pajzsmirigy-túlműködés
Az agyalapi mirigy adenoma néhány általános tünete:
- Fejfájás
- Látásproblémák (kettős látás, látásvesztés)
- Hányinger vagy hányás
- Változások a viselkedésben, beleértve az ellenségességet, a depressziót és a szorongást
- Változások a szaglásban
- Orr elvezetés
- Szexuális diszfunkció
- Meddőség
- Fáradtság (extrém fáradtság)
- Megmagyarázhatatlan súlygyarapodás vagy fogyás
- Fájdalmas ízületek vagy izomgyengeség
- Korai menopauza
- Változások a havi menstruációjában (nők)
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható az agyalapi mirigy adenoma?
Ha orvosa úgy gondolja, hogy agyalapi mirigy adenomája van, teljes körűen áttekinti a tüneteit és az egészségügyi hátterét, és fizikális vizsgálatot végez. Laboratóriumi vizsgálatokat végezhetnek a vér hormonszintjének ellenőrzésére. Egy képalkotó teszt, például MRI vagy CT vizsgálat*, kimutathatja az agyalapi mirigy növekedését. Ezek a vizsgálatok megerősíthetik az agyalapi mirigy adenoma diagnózisát. Ha problémái vannak a látásával, az orvos látótérvizsgálatot is kérhet, hogy ellenőrizze szemműködését. Néha az agyalapi mirigy adenomát véletlenül találják meg, amikor egy másik állapot miatt MRI-t vagy CT-t végeznek.
*Az MRI nagy mágnest, rádióhullámokat és számítógépet használ, hogy tiszta képeket készítsen a testről. A CT számítógépek segítségével számos röntgenfelvételt kombinál a test belsejének keresztmetszeti képévé.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik az agyalapi mirigy adenomát?
Az agyalapi mirigy adenomát általában műtéttel, gyógyszerrel, sugárzással vagy ezek kombinációjával kezelik.
Sebészet: Az orvosok gyakran endoszkópos műtéttel tudják eltávolítani a daganatot, egészen kicsi eszközökkel és az orron és a melléküregeken keresztül kialakított kis nyílásba behelyezett kamerával elérve az agyalapi mirigyet. Ezt a megközelítést transzsfenoid technikának nevezik. Azokban az esetekben, amikor ez a megközelítés nem használható, az orvosnak fel kell nyitnia a koponyát, hogy eljuthasson az agyalapi mirigyhez és az adenomához.
Orvosi menedzsment: Az agyalapi mirigy adenomák bizonyos típusainál a daganat olyan gyógyszeres kezeléssel kezelhető, amely csökkenti a daganatot és enyhíti a tüneteket.
Sugárzás: A sugárterápia nagy energiájú röntgensugárzást használ a rákos sejtek elpusztítására és a daganatok csökkentésére. A sugárterápia egy speciális formája, az úgynevezett sztereotaxiás sugársebészet nagy dózisú sugárzást alkalmaz, amely több irányból is pontosan az adenomát célozza meg, hogy megakadályozza a daganat növekedését.
Egyes esetekben az orvos dönthet úgy, hogy évenkénti vizsgálatokat végez annak ellenőrzésére, hogy az adenoma nem növekszik-e, miközben figyeli a beteget a tünetekre. Ez megtörténhet olyan kis daganatok esetén, amelyek nem okoznak súlyos tüneteket, és olyan embereknél, akiknek más súlyos egészségügyi problémái vannak.
Megelőzés
Megelőzhető az agyalapi mirigy adenoma?
A hipofízis adenomát nem lehet megelőzni.
Kitekintés / Prognózis
Milyen kilátások vannak az agyalapi mirigy adenomában szenvedő betegek számára?
A kilátások az adenoma méretétől és típusától függenek. Amikor a kezelés elpusztítja a daganatot, a legtöbb jóindulatú adenomában szenvedő beteg visszatérhet teljes, normális életébe. Az adenomák kiújulhatnak, ami azt jelenti, hogy ismét kezelésre lesz szüksége. A nem működő adenomában szenvedő betegek körülbelül 18%-ának, a hormonfelszabadító adenomák leggyakoribb típusának számító prolaktinomákban szenvedők 25%-ának pedig valamikor több kezelésre lesz szüksége. Egyes esetekben az adenoma kezelés alacsony hormonszintet eredményez, és hormon gyógyszereket kell szednie, hogy pótolja azt, amit elvesztett.
Élni
Mikor hívjam fel az egészségügyi szolgáltatómat?
Hívja egészségügyi ellátását, ha látási problémái vannak, fejfájása van, amely nem múlik el, vagy folyamatosan visszatér, vagy ha az agyalapi mirigy adenoma egyéb tünete van.
Discussion about this post