Hogyan lehet jobban kommunikálni a stroke-os betegekkel

Az agy legnagyobb részének – az agykéregnek – két fele (félteke) van. A jobb agyfélteke irányítja a megismerést (gondolkodást), az érzelmeket és a térbeli tájékozódást (a testhelyzet érzékelését). A bal agyfélteke szabályozza az ember kifejező nyelvi készségeit (beszédkészség) és befogadó nyelvi készségeit (képessége annak megértésére, amit mások mondanak).

Jobb agyi agyvérzés és kommunikációs nehézségek

A jobb agyi kommunikációs nehézségeket először nehéz észrevenni. Ezek a nehézségek közé tartozik a rossz figyelem és a csökkent észlelés. A jobb agyi agyvérzés túlélőjének nehézségei lehetnek az információk (vizuális és verbális) feldolgozásával, és csökkent kognitív (gondolkodó) készségekkel, mint például a rossz ítélőképesség, a rövid figyelem és a rövid távú memóriavesztés.

A gondozók lépéseket tehetnek annak érdekében, hogy segítsenek a stroke túlélőinek kezelni a jobb agyi sérülések korlátait, miután felismerték korlátaikat. Íme néhány tipp:

• Tartson biztonságos környezetet. Minden olyan tárgyat, amely potenciálisan veszélyes lehet (például mérgek, tisztítószerek és éles tárgyak), biztonságos helyen kell tárolni.
• Ösztönözze a stroke-túlélőt, hogy teljes mértékben vizsgálja meg (fordítsa a fejét egyik oldalról a másikra, hogy lássa) a környezetét, hogy kompenzálja a látóterében bekövetkezett veszteséget vagy a bal oldali elhanyagolást.
• Ismerje el, hogy az érintett testrészük még mindig része a stroke túlélőjének.
• Ajánljon fel segítséget, és bátorítsa a stroke-túlélőt, hogy fogadja el a segítséget, ha felajánlják.
• Legyen érzékeny a stroke túlélőjének vizuális és érzékszervi nehézségeire. Például helyezze el azokat a tárgyakat, amelyekre a személynek szüksége lehet a jobb oldalára, ha nehezen látja vagy érzékeli a bal oldalán lévő dolgokat.
• Minimalizálja a környezeti zűrzavart és a zavaró tényezőket. A környezetben túl sok vizuális vagy hallási (hang) stimuláció veszélyes lehet, és zavaró lehet. A nyugodt és csendes környezet segíthet az embernek egy adott feladatra összpontosítani.
• Segítsen megelőzni a sérüléseket, amelyek abból adódhatnak, hogy nem tudják meghatározni a mélységet és a távolságot.
• Győződjön meg arról, hogy az olyan dolgok hegyes élei, mint a bútorok és az ajtónyílások, egyértelműen meg vannak jelölve vagy védettek.

A jobb agysérülést szenvedett stroke-túlélők gyakran beszéd- és kommunikációs problémákkal küzdenek. Sok ilyen személy nehezen tudja megfelelően kiejteni a beszédhangokat a száj és az arc bal oldalán lévő izmok gyengesége vagy ellenőrzésének hiánya miatt. Ezt „dysarthriának” hívják.

Bal agyi stroke és kommunikációs nehézségek

A bal oldali agyvérzést túlélők kommunikációs problémákat és bénulást (használatvesztést) tapasztalhatnak a jobb oldalon. A kommunikációs problémák befolyásolhatják a túlélő befogadóképességét (megértés) vagy kifejezőképességét (a szavak kiejtése). Ezt „afáziának” nevezik. Elmosódott beszédük is előfordulhat a jobb oldali arcból és/vagy a száj gyengesége, amit „dysarthria”-nak neveznek.

Amikor kommunikációs problémákkal (afáziával) küzdő stroke-túlélővel kommunikál, hasznos, ha:

• Legyél türelmes.
• Távolítsa el a zavaró tényezőket. Kapcsolja ki a TV-t, korlátozza az idegen zajokat.
• Legyen egyszerű a kérdések, hogy a túlélő igennel vagy nemmel válaszolhasson.
• Legyen egyszerű a parancsok és utasítások.
• Beszéljen normál hangon normál hangerőn.
• Hagyjon időt a személynek az információ feldolgozására, valamint válaszoljon kérdésekre vagy parancsokra.
• Ne siesse el a túlélőt, hogy válaszoljon kérdéseire vagy megjegyzéseire.
• Álljon ellen a kísértésnek, hogy válaszoljon neki a kérdésekre.

A stroke-ot túlélőknek nehézségei lehetnek kommunikációs készségeikben a stroke után. A kommunikációs problémák két alapvető kategóriába sorolhatók: afázia és motoros beszédzavar.

Beszédzavar

Egyszerűen definiálva, az afázia a normális kommunikációs képesség elvesztése, amely károsodásból ered, jellemzően az agy bal oldalán, ahol a kommunikációs központ található.

Az állapot befolyásolhatja a személy azon képességét, hogy megértse, mit mondanak neki, vagy amit kérnek tőlük (hallóértés).

Az afázia befolyásolhatja az olvasási, írási és számkezelési képességet is. Beszédpatológusa további információkkal tud szolgálni az afáziával és a motoros beszédzavarokkal kapcsolatban.

Motoros beszédzavarok

Egyes stroke-túlélők beszéde elmosódott vagy torz lehet az izomgyengeség (dysarthria) vagy a motoros programozás és a beszédizmok koordinációjának nehézsége (apraxia) következtében.

A beszédnyelv-patológust felkérhetik, hogy értékelje a páciens kommunikációs készségeit, és beszélje meg a családdal a stroke-túlélővel való kommunikáció javításának módjait. A beszédnyelv-patológus a kórházból való elbocsátást követően további nyomon követést is javasol.

Az afáziával kapcsolatos további információk a következő webhelyekről is szerezhetők be:

• American Speech-Language Hearing Association (ASHA)
• Amerikai Stroke Association