Krónikus betegségek vérszegénysége; Okok, tünetek, kezelés, megelőzés

Krónikus betegségnek nevezzük azt a betegséget, amely 3 hónapig vagy tovább tart. A krónikus betegségek vérszegénysége a második leggyakoribb vérszegénység. A tünetek hasonlóak a vashiányos vérszegénység tüneteihez, köztük fáradtság, izzadás és fejfájás.

Áttekintés

Mi a krónikus betegségek vérszegénysége?

A krónikus betegségek vérszegénysége az autoimmun betegségek (olyan betegségek, amelyekben a szervezet immunrendszere megtámadja az ízületeket és/vagy a testszerveket) vagy más krónikus betegségek következtében kialakuló alacsony vörösvértest-szintet jelent. A krónikus betegségek azok, amelyek 3 hónapnál tovább tartanak. Ezt az állapotot gyulladásos vérszegénységnek vagy gyulladásos és krónikus betegségek vérszegénységének (AI/ACD) is nevezik.

Mennyire gyakori a krónikus betegségek vérszegénysége?

A vashiány okozta vérszegénység után ez a második leggyakoribb vérszegénység.

Kit fenyeget ez az állapot kialakulása?

A leggyakoribb betegségek, amelyek vérszegénységet okozhatnak:

Bármilyen típusú fertőzés
Rák
Krónikus vesebetegség (Majdnem minden ilyen betegségben szenvedő beteg vérszegénységet kap, mert a vesék eritropoetint (EPO) termelnek, egy olyan hormont, amely szabályozza a vörösvértestek képződését a csontvelőben.)
Autoimmun betegség
- Rheumatoid arthritis, az ízületek krónikus gyulladása
- Szisztémás lupus erythematosus (vagy lupus), az immunrendszer szervezetet érő támadása által okozott szövetkárosodás
- Vasculitis, az erek gyulladása
- Szarkoidózis, egy gyulladásos betegség, amely általában a tüdőt és a nyirokmirigyeket érinti, valószínűleg abnormális immunválasz okozza.
- Gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás), amely a beleket érinti
Az átültetett szerv krónikus kilökődése
Szív elégtelenség
Elhízottság

Tünetek és okok

Mi okozza a krónikus betegségek vérszegénységét?

A krónikus betegségek változást okozhatnak a vörösvértestekben, a csontvelő által termelt oxigénszállító vérsejtekben. Ezek a változások a vörösvérsejtek hamarabb elpusztulását és lelassíthatják a termelést.

Krónikus betegségek vérszegénysége esetén a vas, amelyet általában a régi vörösvértestekből újrahasznosítanak az új vörösvértestek előállításának elősegítésére, a makrofágoknak nevezett sejtrendszerben marad vissza. Ez korlátozza az új vörösvérsejtek létrehozásához rendelkezésre álló vas mennyiségét.

Ezenkívül károsodik a vas sejten belüli metabolizmusa. (Az anyagcsere szervezett kémiai reakciók sorozata, amelyekre a szervezetnek szüksége van a túléléshez.)

Mik a krónikus betegségek vérszegénységének tünetei?

A tünetek hasonlóak a vashiányos vérszegénység okozta tünetekhez, és a következők:

Fáradt vagy gyenge érzés
Sápadt bőrrel
Légszomj van
Izzadó
Szédülés vagy ájulás
Gyors szívverés
Fejfájása van

Vannak, akiknek nincsenek tünetei. Vannak, akiknek tünetei csak edzés közben jelentkeznek.

Diagnózis és tesztek

Hogyan diagnosztizálható a krónikus betegségek vérszegénysége?

A vérszegénységet okozó betegség tünetei elfedhetik magának a vérszegénységnek a tüneteit, ezért az orvosoknak vérvizsgálatot kell végezniük.

A teszt alacsony hemoglobinszintet keres. Ez az anyag a vér vörös pigmentje, amely oxigént szállít. A normál hemoglobinszint 12,3-15,3 g/dl felnőtt nőknél és 14-17,5 g/dl felnőtt férfiaknál. A hemoglobin mérésére ujjbegy-teszt használható.

A legfontosabb, hogy a vérvizsgálat alacsony szérum vasszintet mutat ki vérszegénységben szenvedő betegeknél. A szérum a vér folyékony része.

A vérvizsgálat a következőket is feltárhatja:

Alacsony retikulocitaszám (a retikulociták éretlen vörösvérsejtek)
Alacsony összes vasmegkötő képesség
Magas szérum ferritin szint
Az ülepedési sebesség növekedése a vérbe kerülő gyulladásos fehérjék miatt

Az eritropoetin (EPO) szintje akkor mérhető, ha a hemoglobinszintje 10 g/dl alatt van.

Csontvelő biopszia is elvégezhető. A csontvelő-biopsziát járóbeteg-körülmények között, helyi érzéstelenítésben vagy enyhe szedációban végzik, és csontvelőmintát vesznek a medencébe tű beszúrásával. A csontvelőben lévő megnövekedett vasraktárak az alacsony szérum vasszint mellett krónikus betegség vérszegénységére utalnak.

Kezelés és kezelés

Hogyan kezelik a krónikus betegségek vérszegénységét?

A krónikus betegségek vérszegénységéhez kapcsolódó vérszegénység általában enyhe. A vérszegénységet okozó alapbetegség kezelése az első lépés a krónikus betegségek anémia legtöbb formájának kezelésében. Sok esetben ezeknek a betegségeknek a kezelése megoldja a vérszegénységet és annak tüneteit. Ez a stratégia azonban nem működik rák és krónikus vesebetegség által okozott vérszegénység esetén. Más kezelési lehetőségekre lehet szükség.

Vérátömlesztés akkor alkalmazható, ha a vérszegénység különösen súlyos (hemoglobin < 8,0 g/dl). A transzfúziót nem alkalmazzák hosszú távú terápiaként olyan kockázatok miatt – mint például a vas túlterhelése és az immunrendszer esetleges mellékhatásai –, amelyek növelhetik a fertőzés kockázatát.

Az EPO szintetikus formája szubkután (bőr alá) oltással is beadható, ha az EPO szintje csökken. Kiegészítő vasterápiát is kaphat, ha EPO-t alkalmaznak kezelésként. Ha Ön EPO-terápiát kap, néhány hetente ellenőrizni fogják a hemoglobinszintjét, hogy kiderüljön, segít-e. Általában a terápiát úgy állítják be, hogy a hemoglobinszintje a 11-12 g/dl tartományba essen.

Kísérleti kezeléseket is tanulmányoznak.

Megelőzés

Megelőzhető-e a krónikus betegségek vérszegénysége?

Lehet, hogy nem lehet megelőzni a krónikus betegségekből eredő vérszegénységet, de lehet, hogy segíthet magadon, ha módosítasz étrendeden. Gondoskodnia kell arról, hogy elegendő vasat, folsavat és B-12-vitamint (más néven kobalamint) kapjon. Néhány étel közül választhat: csirke vagy pulyka, bab, spenót, dúsított reggeli gabonapelyhek és dúsított kenyér.

Kitekintés / Prognózis

Mi a prognózis egy krónikus betegségben szenvedő vérszegénységben?

A vérszegénységet okozó betegség kezelése általában azt jelenti, hogy a vérszegénység megszűnik. Mindig tájékoztassa szolgáltatóját, ha a tünetek, például a fáradtság visszatérnek.