Áttekintés
Mi a krónikus betegségek vérszegénysége?
A krónikus betegségek vérszegénysége az autoimmun betegségek (olyan betegségek, amelyekben a szervezet immunrendszere megtámadja az ízületeket és/vagy a testszerveket) vagy más krónikus betegségek következtében kialakuló alacsony vörösvértest-szintet jelent. A krónikus betegségek azok, amelyek 3 hónapnál tovább tartanak. Ezt az állapotot gyulladásos vérszegénységnek vagy gyulladásos és krónikus betegségek vérszegénységének (AI/ACD) is nevezik.
Mennyire gyakori a krónikus betegségek vérszegénysége?
A vashiány okozta vérszegénység után ez a második leggyakoribb vérszegénység.
Kit fenyeget ez az állapot kialakulása?
A leggyakoribb betegségek, amelyek vérszegénységet okozhatnak:
- Bármilyen típusú fertőzés
- Rák
- Krónikus vesebetegség (Majdnem minden ilyen betegségben szenvedő beteg vérszegénységet kap, mert a vesék eritropoetint (EPO) termelnek, egy olyan hormont, amely szabályozza a vörösvértestek képződését a csontvelőben.)
- Autoimmun betegség
-
Rheumatoid arthritis, az ízületek krónikus gyulladása
-
Szisztémás lupus erythematosus (vagy lupus), az immunrendszer szervezetet érő támadása által okozott szövetkárosodás
-
Vasculitis, az erek gyulladása
-
Szarkoidózis, egy gyulladásos betegség, amely általában a tüdőt és a nyirokmirigyeket érinti, valószínűleg abnormális immunválasz okozza.
- Gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség és fekélyes vastagbélgyulladás), amely a beleket érinti
-
- Az átültetett szerv krónikus kilökődése
- Szív elégtelenség
- Elhízottság
Tünetek és okok
Mi okozza a krónikus betegségek vérszegénységét?
A krónikus betegségek változást okozhatnak a vörösvértestekben, a csontvelő által termelt oxigénszállító vérsejtekben. Ezek a változások a vörösvérsejtek hamarabb elpusztulását és lelassíthatják a termelést.
Krónikus betegségek vérszegénysége esetén a vas, amelyet általában a régi vörösvértestekből újrahasznosítanak az új vörösvértestek előállításának elősegítésére, a makrofágoknak nevezett sejtrendszerben marad vissza. Ez korlátozza az új vörösvérsejtek létrehozásához rendelkezésre álló vas mennyiségét.
Ezenkívül károsodik a vas sejten belüli metabolizmusa. (Az anyagcsere szervezett kémiai reakciók sorozata, amelyekre a szervezetnek szüksége van a túléléshez.)
Mik a krónikus betegségek vérszegénységének tünetei?
A tünetek hasonlóak a vashiányos vérszegénység okozta tünetekhez, és a következők:
- Fáradt vagy gyenge érzés
- Sápadt bőrrel
- Légszomj van
- Izzadó
- Szédülés vagy ájulás
- Gyors szívverés
- Fejfájása van
Vannak, akiknek nincsenek tünetei. Vannak, akiknek tünetei csak edzés közben jelentkeznek.
Diagnózis és tesztek
Hogyan diagnosztizálható a krónikus betegségek vérszegénysége?
A vérszegénységet okozó betegség tünetei elfedhetik magának a vérszegénységnek a tüneteit, ezért az orvosoknak vérvizsgálatot kell végezniük.
A teszt alacsony hemoglobinszintet keres. Ez az anyag a vér vörös pigmentje, amely oxigént szállít. A normál hemoglobinszint 12,3-15,3 g/dl felnőtt nőknél és 14-17,5 g/dl felnőtt férfiaknál. A hemoglobin mérésére ujjbegy-teszt használható.
A legfontosabb, hogy a vérvizsgálat alacsony szérum vasszintet mutat ki vérszegénységben szenvedő betegeknél. A szérum a vér folyékony része.
A vérvizsgálat a következőket is feltárhatja:
- Alacsony retikulocitaszám (a retikulociták éretlen vörösvérsejtek)
- Alacsony összes vasmegkötő képesség
- Magas szérum ferritin szint
- Az ülepedési sebesség növekedése a vérbe kerülő gyulladásos fehérjék miatt
Az eritropoetin (EPO) szintje akkor mérhető, ha a hemoglobinszintje 10 g/dl alatt van.
Csontvelő biopszia is elvégezhető. A csontvelő-biopsziát járóbeteg-körülmények között, helyi érzéstelenítésben vagy enyhe szedációban végzik, és csontvelőmintát vesznek a medencébe tű beszúrásával. A csontvelőben lévő megnövekedett vasraktárak az alacsony szérum vasszint mellett krónikus betegség vérszegénységére utalnak.
Kezelés és kezelés
Hogyan kezelik a krónikus betegségek vérszegénységét?
A krónikus betegségek vérszegénységéhez kapcsolódó vérszegénység általában enyhe. A vérszegénységet okozó alapbetegség kezelése az első lépés a krónikus betegségek anémia legtöbb formájának kezelésében. Sok esetben ezeknek a betegségeknek a kezelése megoldja a vérszegénységet és annak tüneteit. Ez a stratégia azonban nem működik rák és krónikus vesebetegség által okozott vérszegénység esetén. Más kezelési lehetőségekre lehet szükség.
Vérátömlesztés akkor alkalmazható, ha a vérszegénység különösen súlyos (hemoglobin < 8,0 g/dl). A transzfúziót nem alkalmazzák hosszú távú terápiaként olyan kockázatok miatt – mint például a vas túlterhelése és az immunrendszer esetleges mellékhatásai –, amelyek növelhetik a fertőzés kockázatát.
Az EPO szintetikus formája szubkután (bőr alá) oltással is beadható, ha az EPO szintje csökken. Kiegészítő vasterápiát is kaphat, ha EPO-t alkalmaznak kezelésként. Ha Ön EPO-terápiát kap, néhány hetente ellenőrizni fogják a hemoglobinszintjét, hogy kiderüljön, segít-e. Általában a terápiát úgy állítják be, hogy a hemoglobinszintje a 11-12 g/dl tartományba essen.
Kísérleti kezeléseket is tanulmányoznak.
Megelőzés
Megelőzhető-e a krónikus betegségek vérszegénysége?
Lehet, hogy nem lehet megelőzni a krónikus betegségekből eredő vérszegénységet, de lehet, hogy segíthet magadon, ha módosítasz étrendeden. Gondoskodnia kell arról, hogy elegendő vasat, folsavat és B-12-vitamint (más néven kobalamint) kapjon. Néhány étel közül választhat: csirke vagy pulyka, bab, spenót, dúsított reggeli gabonapelyhek és dúsított kenyér.
Kitekintés / Prognózis
Mi a prognózis egy krónikus betegségben szenvedő vérszegénységben?
A vérszegénységet okozó betegség kezelése általában azt jelenti, hogy a vérszegénység megszűnik. Mindig tájékoztassa szolgáltatóját, ha a tünetek, például a fáradtság visszatérnek.
Discussion about this post