Az agyhártyagyulladás az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadék és membránok gyulladása.
Az agyhártyagyulladás okozta duzzanat általában olyan tüneteket vált ki, mint a fejfájás, láz és merev nyak.
Hazánkban a legtöbb agyhártyagyulladást vírusfertőzés okozza, de bakteriális, parazitás és gombás fertőzések is okozhatnak agyhártyagyulladást. Az agyhártyagyulladás egyes esetei kezelés nélkül néhány héten belül javulnak. Más esetek életveszélyesek lehetnek, és sürgősségi antibiotikum kezelést igényelnek.
Ha gyanítja, hogy valakinek agyhártyagyulladása van, azonnal forduljon orvoshoz. A bakteriális agyhártyagyulladás korai kezelése megelőzheti a súlyos szövődményeket.
Az agyhártyagyulladás tünetei
Az agyhártyagyulladás korai tünetei utánozhatják az influenzát. A tünetek több óra vagy néhány nap alatt is kialakulhatnak.
Ezek a tünetek 2 évesnél idősebb személyeknél:
- Hirtelen magas láz
- Nyakfájás
- Erős fejfájás, amely eltér a szokásostól
- Fejfájás hányingerrel vagy hányással
- Zavartság vagy koncentrációs nehézség
- Rohamok
- Álmosság vagy ébredési nehézség
- Fényérzékenység
- Nincs étvágy vagy nincs szomjúság
- Bőrkiütés (néha előfordul)
Jelek újszülötteknél:
- Magas láz
- Állandó sírás
- Túlzott álmosság vagy ingerlékenység
- Az alvásból való felébredés nehézségei
- Inaktivitás vagy lassúság
- Nem ébredni enni
- Egyél keveset
- Hányás
- Kidudorodás a baba fejének puha pontjában (fontanel)
- Merevség a testben és a nyakban
Az agyhártyagyulladásban szenvedő csecsemőket nehéz lehet vigasztalni, és még erősebben sírhatnak is, ha tartják őket.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Azonnal forduljon orvoshoz, ha Ön vagy családjában valakinek meningitisz tünetei vannak, mint például:
- Láz
- Súlyos, el nem múló fejfájás
- Zavar
- Hányás
- Nyakfájás
A bakteriális agyhártyagyulladás súlyos és néhány napon belül végzetes lehet, ha nem kezelik gyorsan antibiotikumokkal. A késleltetett kezelés növeli a maradandó agykárosodás vagy a halál kockázatát.
Beszélnie kell orvosával, ha valaki, akivel együtt él vagy dolgozik, agyhártyagyulladásban szenved. Lehetséges, hogy gyógyszereket kell szednie a fertőzés elkerülése érdekében.
Az agyhártyagyulladás okai
Az agyhártyagyulladás leggyakoribb oka a vírusfertőzések, ezt követik a bakteriális fertőzések, majd ritkán a gombás és parazitás fertőzések. Mivel a bakteriális fertőzések életveszélyesek lehetnek, fontos az ok azonosítása.
Bakteriális agyhártyagyulladás
A véráramba jutó és az agyba és a gerincvelőbe eljutó baktériumok akut bakteriális agyhártyagyulladást okoznak. De ez a betegség akkor is előfordulhat, ha a baktériumok közvetlenül behatolnak az agyhártyába. A baktériumok behatolhatnak fül- vagy arcüregfertőzés, koponyatörés vagy egyes műtétek révén (ritkán).
Ezek a baktériumtörzsek általában akut bakteriális meningitist okoznak:
- Streptococcus pneumoniae (pneumococcus). Ez a baktérium a csecsemők, kisgyermekek és felnőttek bakteriális agyhártyagyulladásának leggyakoribb okozója az Egyesült Államokban. Ez a baktérium általában tüdőgyulladást, fülgyulladást vagy sinus fertőzést okoz. Egy vakcina segíthet megelőzni ezt a fertőzést.
- Neisseria meningitidis (meningococcus). Ez a baktérium a bakteriális agyhártyagyulladás másik vezető oka. Ezek a baktériumok általában felső légúti fertőzést okoznak, de a véráramba kerülve meningococcus agyhártyagyulladást is okozhatnak. Ez egy nagyon fertőző fertőzés, amely elsősorban a tinédzsereket és a fiatal felnőtteket érinti. A fertőzés járványokat okozhat a főiskolai kollégiumokban, bentlakásos iskolákban és katonai bázisokon. A védőoltás segíthet megelőzni a fertőzést. Bárki, aki meningococcus okozta agyhártyagyulladásban szenvedővel érintkezett, szájon át szedhető antibiotikumot kell kapnia a betegség megelőzése érdekében, még ha beoltották is.
- Haemophilus influenzae (haemophilus). A Haemophilus influenzae b típusú (Hib) baktérium egykor a gyermekek bakteriális agyhártyagyulladásának vezető okozója volt. Az új Hib-oltások azonban nagymértékben csökkentették az ilyen típusú agyhártyagyulladás eseteinek számát.
- Listeria monocytogenes (listeria). Ezek a baktériumok megtalálhatók a nem pasztőrözött sajtokban, virsliben és az ebédlőben. A legérzékenyebbek a terhes nők, az újszülöttek, az idősebb felnőttek és a legyengült immunrendszerű emberek. A listéria átjuthat a placenta gáton, és a terhesség késői szakaszában fellépő fertőzések végzetesek lehetnek a baba számára.
Vírusos agyhártyagyulladás
A vírusos agyhártyagyulladás általában enyhe, és gyakran magától elmúlik. A legtöbb esetet az enterovírusoknak nevezett vírusok csoportja okozza. Ezek a vírusok leggyakrabban nyár végén és kora ősszel fordulnak elő. A vírusok, például a herpes simplex vírus, a HIV, a mumpsz vírus, a nyugat-nílusi vírus és mások szintén vírusos agyhártyagyulladást okozhatnak.
Krónikus agyhártyagyulladás
Az agyat körülvevő membránokba és folyadékba behatoló, lassan növekvő organizmusok (például gombák és Mycobacterium tuberculosis) krónikus agyhártyagyulladást okoznak. A krónikus agyhártyagyulladás két hét alatt vagy tovább alakul ki. A krónikus agyhártyagyulladás tünetei a fejfájás, a láz, a hányás és a lelki homályosság. Ezek a tünetek hasonlóak az akut meningitis tüneteihez.
Gombás agyhártyagyulladás
A gombás agyhártyagyulladás nem gyakori. A gombás agyhártyagyulladás hasonló az akut bakteriális meningitishez. Az emberek ezt a betegséget a talajban, a korhadó fában és a madárürülékben található gombaspórák belélegzésével kapják meg. A gombás agyhártyagyulladás emberről emberre nem fertőző. A kriptokokkusz agyhártyagyulladás a betegség gyakori formája, és az immunhiányos embereket, például az AIDS-ben szenvedőket érinti. Ez a betegség életveszélyes, ha nem kezelik gombaellenes gyógyszerekkel. A gombás agyhártyagyulladás még kezelés mellett is kiújulhat.
Parazita agyhártyagyulladás
A paraziták az agyhártyagyulladás ritka típusát, az úgynevezett eozinofil agyhártyagyulladást okozhatják. Parazita agyhártyagyulladást okozhat az agyban lévő galandféregfertőzés (cysticercosis) vagy az agyi malária is. Az amőbikus meningitis egy másik típus, de ritka. Az emberek édesvízben úszva kaphatják meg ezt a betegséget, és ez a betegség gyorsan életveszélyessé válhat.
A meningitist okozó fő paraziták jellemzően állatokat fertőznek meg. Az emberek általában ezekkel a parazitákkal szennyezett élelmiszerek fogyasztásával fertőződnek meg. A parazita meningitis nem terjed emberről emberre.
Az agyhártyagyulladás egyéb okai
Az agyhártyagyulladást nem fertőző okok is okozhatják, például kémiai reakciók, gyógyszerallergiák, bizonyos típusú rák és gyulladásos betegségek, például szarkoidózis.
Rizikó faktorok
Az agyhártyagyulladás kockázata a következők:
- Az oltások kihagyása.
- Kor. A legtöbb vírusos agyhártyagyulladás 5 évesnél fiatalabb gyermekeknél fordul elő. A bakteriális agyhártyagyulladás gyakori a 20 év alattiak körében.
- Közösségi környezetben élni. A kollégiumokban élő főiskolai hallgatók, valamint a bentlakásos iskolákban és gyermekgondozási intézményekben tanuló gyerekek nagyobb kockázatnak vannak kitéve a meningococcus okozta agyhártyagyulladásnak. Ennek az az oka, hogy a baktérium légúti úton terjed, és nagy csoportokon keresztül gyorsan terjed.
- Terhesség. A terhesség növeli a listeriosis kockázatát – a listeria baktériumok által okozott fertőzést. Ezek a baktériumok agyhártyagyulladást is okozhatnak. A listeriosis növeli a vetélés, a halvaszületés és a koraszülés kockázatát.
- Csökkent immunrendszer. Az AIDS, az alkoholizmus, a cukorbetegség, az immunszuppresszív szerek használata és más, az immunrendszert befolyásoló tényezők is fogékonyabbá teszik az agyhártyagyulladásra. A lép eltávolítása szintén növeli a kockázatot, és mindenkinek, akinek nincs lépe, be kell oltania a kockázat minimalizálása érdekében.
Az agyhártyagyulladás szövődményei
Az agyhártyagyulladás szövődményei súlyosak lehetnek. Minél tovább tart Ön vagy gyermeke a betegségben kezelés nélkül, annál nagyobb a rohamok és a maradandó neurológiai károsodás kockázata. Az agyhártyagyulladás szövődményei a következők:
- Halláskárosodás
- Memória nehézség
- Tanulási nehézségek
- Agykárosodás
- Járási problémák
- Rohamok
- Veseelégtelenség
- Sokk
- Halál
Azonnali kezeléssel még a súlyos agyhártyagyulladásban szenvedők is jól gyógyulhatnak.
Az agyhártyagyulladás megelőzése
A gyakori baktériumok vagy vírusok, amelyek agyhártyagyulladást okozhatnak, köhögéssel, tüsszögéssel, csókolózáskor vagy evőeszközök, fogkefe vagy cigaretta közös használatán keresztül terjedhetnek.
Ezek a lépések segíthetnek megelőzni az agyhártyagyulladást:
- Mosd meg a kezed a kórokozók terjedésének megakadályozására.
- Gyakorold a jó higiéniát. Ne ossza meg másokkal az italokat, ételeket, evőeszközöket, ajakbalzsamokat vagy fogkeféket.
- Maradj egészséges. Fenntartja immunrendszerét eleget pihenéssel, rendszeres testmozgással és egészséges táplálkozással.
- Takarja be a száját köhögéskor vagy tüsszentéskor.
- Ha terhes vagy, legyen óvatos az étellel. Csökkentse a listeriózis kockázatát, ha a húst 165 F (74 C) hőmérsékletre süti.
Oltások
A bakteriális agyhártyagyulladás egyes formái megelőzhetők a következő vakcinákkal:
- Haemophilus influenzae b típusú (Hib) vakcina. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) ezt a vakcinát körülbelül 2 hónapos kortól ajánlja a gyermekek számára. Ez a vakcina bizonyos felnőttek számára is ajánlott, beleértve azokat, akik sarlósejtes betegségben vagy AIDS-ben szenvednek, és akiknek nincs lépük.
- Pneumococcus konjugált vakcina (PCV13). Ez a vakcina része a WHO és a CDC által javasolt rutin oltási ütemtervének is a 2 évnél fiatalabb gyermekek számára. További adagok adása javasolt 2 és 5 év közötti gyermekek számára, akiknél magas a pneumococcus okozta betegség kockázata, beleértve azokat a gyermekeket is, akik krónikus szív- vagy tüdőbetegségben vagy rákban szenvednek.
- Pneumococcus poliszacharid vakcina (PPSV23). Idősebb gyermekek és felnőttek, akiknek védelemre van szükségük a pneumococcus baktériumok ellen, megkaphatják ezt a vakcinát. A CDC a PPSV23 vakcinát ajánlja minden 65 évnél idősebb felnőtt számára; fiatalabb felnőttek és 2 éves vagy idősebb gyermekek számára, akiknek gyenge immunrendszerük van, vagy krónikus betegségük van, például szívbetegség, cukorbetegség vagy sarlósejtes vérszegénység; és mindenkinek, akinek nincs lépe.
- Meningococcus konjugált vakcina. A CDC azt ajánlja, hogy a 11 és 12 év közötti gyermekeknek egyszeri adagot adnak, 16 éves korban pedig emlékeztető oltást. Ha a vakcinát először 13 és 15 éves kor között adják be, az emlékeztető oltást 16 és 18 éves kor között javasolják. 16 éves kor felett adják be, nincs szükség emlékeztető oltásra. Ez a vakcina olyan 2 hónapos és 10 éves kor közötti gyermekeknek is beadható, akiknél nagy a bakteriális agyhártyagyulladás kockázata, vagy akik már ki voltak téve a betegségben szenvedőknek. Ezt az oltóanyagot egészséges, de korábban be nem oltott emberek beoltására is használják, akik kitörésnek voltak kitéve.
Meningitis kezelése
A kezelés az Ön vagy gyermeke agyhártyagyulladásának típusától függ.
Bakteriális agyhártyagyulladás
Az akut bakteriális meningitist azonnal kezelni kell intravénás antibiotikumokkal és néha kortikoszteroidokkal. Ez elősegíti a felépülést és csökkenti a szövődmények, például az agyduzzanat és a görcsrohamok kockázatát.
Az antibiotikum vagy antibiotikumok kombinációja a fertőzést okozó baktérium típusától függ. Orvosa széles spektrumú antibiotikumot javasolhat mindaddig, amíg orvosa meg nem tudja határozni az agyhártyagyulladás pontos okát.
Orvosa kiürítheti a fertőzött melléküregeket vagy mastoidokat – a külső fül mögötti csontokat, amelyek a középfülhöz kapcsolódnak.
Vírusos agyhártyagyulladás
Az antibiotikumok nem tudják gyógyítani a vírusos agyhártyagyulladást, és a legtöbb esetben néhány hét alatt magától javul. A vírusos meningitis enyhe eseteinek kezelése általában a következőket tartalmazza:
- Ágynyugalom
- Sok folyadék
- Vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók a láz csökkentésére és a testfájdalmak enyhítésére
Orvosa kortikoszteroidokat írhat fel az agy duzzanatának csökkentésére, valamint görcsoldó gyógyszert a rohamok kezelésére. Ha herpeszvírus okozta agyhártyagyulladását, vírusellenes gyógyszer áll rendelkezésre.
Más típusú agyhártyagyulladás
Ha agyhártyagyulladásának oka ismeretlen, kezelőorvosa vírusellenes és antibiotikus kezelést kezdhet, amíg az okot megállapítják.
A krónikus meningitis kezelése a kiváltó okon alapul. A gombaellenes gyógyszerek a gombás agyhártyagyulladást kezelik, és specifikus antibiotikumok kombinációja kezelheti a tuberkulózisos agyhártyagyulladást. Ezeknek a gyógyszereknek azonban súlyos mellékhatásai lehetnek, ezért a kezelést el lehet halasztani, amíg a laboratórium meg nem erősíti, hogy az ok gombás eredetű.
Az allergiás reakció vagy autoimmun betegség miatt kialakuló nem fertőző agyhártyagyulladás kortikoszteroidokkal kezelhető. Egyes esetekben nincs szükség kezelésre, mert a betegség magától is megoldódik. A rákkal összefüggő agyhártyagyulladás terápiát igényel az adott rák kezelésére.
Discussion about this post