Prosztatarák osztályozása (Gleason pontszám vagy fokozati csoport)

Ha a prosztata biopszián prosztatarákot találnak, akkor osztályzatot kap. A rák fokozata azon alapul, hogy a rák milyen abnormálisnak tűnik a mikroszkóp alatt. A magasabb fokú rákok abnormálisabbnak tűnnek, és nagyobb valószínűséggel nőnek és gyorsan terjednek. Két fő módja van a prosztatarák fokozatának leírására: Gleason pontszám és Grade csoportok

Gleason pontszáma

A Gleason rendszert évek óta használják. A Gleason rendszer az alapján osztályoz, hogy a rák mennyire hasonlít a normál prosztataszövethez.

Ha a rák nagyon hasonlít a normál prosztataszövetre, 1-es fokozatot rendelnek hozzá.
Ha a rák nagyon rendellenesnek tűnik, 5-ös osztályzatot kap.
A 2-től 4-ig osztályok e szélsőségek közé esnek.

Szinte minden rákos eset 3-as vagy magasabb fokozatú; az 1. és 2. évfolyamot nem gyakran használják.

Mivel a prosztataráknak gyakran különböző fokozatú területei vannak, a rák legnagyobb részét alkotó két területhez egy fokozatot rendelnek. Ezt a 2 osztályzatot összeadjuk, hogy megkapjuk a Gleason pontszámot (más néven Gleason összeget).

Az első hozzárendelt szám az a fokozat, amely a daganatban a leggyakoribb. Például, ha a Gleason-pontszámot 3+4=7-ként írjuk fel, az azt jelenti, hogy a daganat nagy része 3-as fokozatú, kevesebb pedig 4-es fokozatú, és az osztályzatokat hozzáadjuk a 7-es Gleason-pontszámhoz.

Bár a Gleason-pontszám leggyakrabban a rák legnagyobb részét alkotó 2 területre épül, van néhány kivétel, amikor a biopsziás mintában vagy sok magas fokú rák van, vagy három fokozat van, beleértve a magas fokú rákot. Ezekben az esetekben a Gleason-pontszám meghatározásának módja módosul, hogy tükrözze a rák agresszív (gyorsan növekvő) természetét.

Elméletileg a Gleason pontszám 2 és 10 között lehet, de 6 alatti pontszámot ritkán használnak.

A Gleason-pontszám alapján a prosztatarákokat gyakran három csoportra osztják:

A 6-os vagy annál alacsonyabb Gleason-pontszámú rákot jól differenciáltnak vagy alacsony fokúnak nevezhetjük.
A 7-es Gleason-pontszámú rákot mérsékelten differenciáltnak vagy közepes fokúnak nevezhetjük.
A 8-tól 10-ig terjedő Gleason-pontszámú rákot rosszul differenciáltnak vagy magas fokúnak nevezhetjük.

évfolyamcsoportok

Az elmúlt években az orvosok rájöttek, hogy a Gleason-pontszám nem mindig a legjobb módja a rák fokozatának leírására, több okból is:

A prosztatarák kimenetele a fent említett 3 csoportnál többre osztható. Például a 3+4=7-es Gleason-pontszámmal rendelkező férfiakat általában jobban kezelik, mint a 4+3=7-es pontszámú férfiakat. A 8-as Gleason-pontszámú rákos férfiakat pedig általában jobban kezelik, mint azokat, akiknek Gleason-pontszáma 9-10.
A Gleason-pontszám skálája félrevezető lehet a betegek számára. Például egy férfi, akinek Gleason 6-os pontszáma van, feltételezheti, hogy rákos megbetegedése a fokozatok tartományának közepén van (ami elméletben 2-től 10-ig terjed), bár a 6. fokozatú rákos megbetegedések valójában a gyakorlatban tapasztalt legalacsonyabb fokozatok. Ez a feltevés arra késztetheti az embert, hogy azt gondolja, hogy rákja nagyobb valószínűséggel nő, és gyorsabban terjed, mint valójában. Ez a feltételezés befolyásolhatja a kezeléssel kapcsolatos döntéseit.

Emiatt az orvosok osztályozási csoportokat dolgoztak ki, amelyek 1-től (legvalószínűbb, hogy lassan nőnek és terjednek) 5-ig (legvalószínűbb, hogy gyorsan nőnek és terjednek):