Merkel sejtes karcinóma: tünetek és kezelés

Áttekintés

A Merkel-sejtes karcinóma a bőrrák ritka típusa, amely általában hússzínű vagy kékes-vörös csomóként jelenik meg, gyakran az arcon, a fejen vagy a nyakon. A Merkel-sejtes karcinómát neuroendokrin bőrkarcinómának is nevezik.

A Merkel-sejtes karcinóma leggyakrabban idősebb emberekben alakul ki. A hosszú távú napozás vagy a gyenge immunrendszer növelheti a Merkel-sejtes karcinóma kialakulásának kockázatát.

A Merkel-sejtes karcinóma gyorsan növekszik, és gyorsan terjed a test más részeire. A Merkel-sejtes karcinóma kezelési lehetőségei gyakran attól függenek, hogy a rák átterjedt-e a bőrön vagy sem.

A Merkel-sejtes karcinóma tünetei

A Merkel-sejtes karcinóma első jele általában egy gyorsan növekvő, fájdalommentes csomó (tumor) a bőrén. A csomó lehet bőrszínű, vagy vörös, kék vagy lila árnyalatokban jelenhet meg. A legtöbb Merkel-sejtes karcinóma az arcon, a fejen vagy a nyakon jelenik meg, de bárhol kialakulhat a testén, még a napfénynek nem kitett területeken is.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Ha olyan anyajegyet, szeplőket vagy dudorokat észlel, amelyek mérete, alakja vagy színe megváltozik, gyorsan növekszik, vagy könnyen vérzik kisebb trauma, például bőrmosás vagy borotválkozás után, kérjen időpontot kezelőorvosához.

Mi okozza a Merkel-sejtes karcinómát?

Nem világos, hogy mi okozza a Merkel-sejtes karcinómát. A Merkel sejtes karcinóma a Merkel sejtekben kezdődik. A Merkel-sejtek a bőr legkülső rétegének (epidermisz) alján találhatók. A Merkel-sejtek a bőrben található idegvégződésekhez kapcsolódnak, amelyek a tapintásért felelősek.

A kutatók nemrégiben felfedezték, hogy egy közönséges vírus szerepet játszik a Merkel-sejtes karcinóma legtöbb esetben. A vírus (Merkel sejtes poliomavírus) a bőrön él, és nem okoz tüneteket. De nem ismert egyértelműen, hogy ez a vírus hogyan okoz Merkel-sejtes karcinómát. Mivel a vírus nagyon gyakori, a Merkel-sejtes karcinóma pedig nagyon ritka, valószínű, hogy más kockázati tényezők is szerepet játszanak a rák kialakulásában.

Rizikó faktorok

Ezek a tényezők növelhetik a Merkel-sejtes karcinóma kockázatát:

• Természetes vagy mesterséges napfény túlzott kitettsége. Ha ultraibolya sugárzásnak van kitéve, például a napból vagy a szoláriumból származó fénynek, megnő a Merkel-sejtes karcinóma kockázata. A Merkel-sejtes karcinómák többsége a napsugárzásnak gyakran kitett bőrfelületeken jelenik meg.
• Legyengült immunrendszer. A legyengült immunrendszerű embereknél – beleértve a HIV-fertőzötteket, az immunválaszt elnyomó gyógyszereket szedőket vagy a krónikus leukémiában szenvedőket – nagyobb valószínűséggel alakul ki Merkel-sejtes karcinóma.
• Egyéb bőrrákok története. A Merkel-sejtes karcinóma más bőrrákok, például bazálissejtes karcinóma vagy laphámsejtes karcinóma kialakulásával is összefügg.
• Idősebb kor. A Merkel-sejtes karcinóma kockázata az életkor előrehaladtával nő. Ez a rák leggyakrabban 50 év felettieknél fordul elő, bár bármely életkorban előfordulhat.
• Világos bőrszín. A Merkel-sejtes karcinóma általában olyan embereknél fordul elő, akiknek világos bőrük van. A fehéreket sokkal nagyobb valószínűséggel érinti ez a bőrrák, mint a feketéket.

A Merkel-sejtes karcinóma szövődményei

A rák, amely a test más részeire is átterjed

A Merkel-sejtes karcinóma még kezelés mellett is gyakran terjed (áttétet képez) a bőrön túl. A Merkel-sejtes karcinóma hajlamos először a közeli nyirokcsomókba utazni. Később átterjedhet az agyra, a csontokra, a májra vagy a tüdőre, ahol megzavarhatja e szervek működését. Az áttétes rákot nehezebb kezelni, és végzetes is lehet.

Merkel-sejtes karcinóma megelőzése

Bár a napfénynek való kitettség bizonyítottan nem okoz Merkel-sejtes karcinómát, ez a rák kockázati tényezője. A napsugárzás csökkentése csökkentheti a bőrrák kockázatát. Neked kellene:

• Csúcsidőben kerülje a napfényt. Kerülje el a lehető legnagyobb mértékben a napsugárzást a nap legerősebb napsütéses óráiban – jellemzően 10:00 és 16:00 óra között. Mozgassa a szabadtéri tevékenységeket korábbra reggel vagy későbbre a nap folyamán.
• Védje bőrét és szemeit. Viseljen széles karimájú kalapot, szorosan szőtt ruhát és ultraibolya fény elleni védelemmel ellátott napszemüveget.
• Bőségesen és gyakran alkalmazzon fényvédőt. Használjon legalább 30-as SPF-értékű széles spektrumú fényvédőt, még felhős napokon is. Bőségesen vigyen fel fényvédőt, majd kétóránként alkalmazza újra – vagy gyakrabban, ha úszik vagy izzad.
• Figyelje a változásokat. Ha olyan anyajegyet, szeplõt vagy dudort észlel, amelynek mérete, alakja vagy színe megváltozik, forduljon orvosához. A legtöbb bőrcsomó soha nem lesz rákos, de a rák korai szakaszában történő elkapása növeli a kezelés sikerességének esélyét.

A Merkel-sejtes karcinóma diagnózisa

A Merkel-sejtes karcinóma diagnosztizálására használt tesztek és eljárások a következők:

• Fizikai vizsga. Kezelőorvosa megvizsgálja bőrét szokatlan anyajegyek, szeplők, pigmentfoltok és egyéb kinövések szempontjából.
• Gyanús bőrminta eltávolítása. A bőrbiopsziának nevezett eljárás során orvosa eltávolítja a daganatot vagy a daganat mintáját a bőréből. A mintát laboratóriumban elemzik a rák jeleinek keresésére.

Határozza meg a rák mértékét

Kezelőorvosa a következő teszteket használhatja annak megállapítására, hogy a rák átterjedt-e a bőrén:

• Sentinel csomópont biopszia. Az őrcsomó-biopszia egy eljárás annak meghatározására, hogy a rák átterjedt-e a nyirokcsomókra. Ez az eljárás magában foglalja a festék befecskendezését a rák közelében. A festék ezután a nyirokrendszeren keresztül a nyirokcsomókba áramlik.

  Az első nyirokcsomókat, amelyek megkapják a festéket, őrcsomóknak nevezzük. Orvosa eltávolítja ezeket a nyirokcsomókat, és mikroszkóp alatt rákos sejteket keres.

• Képalkotó tesztek. Kezelőorvosa mellkasröntgen, valamint mellkasi és hasi CT-vizsgálatot javasolhat annak megállapítására, hogy a rák átterjedt-e más szervekre.

  Orvosa más képalkotó vizsgálatokat is fontolóra vehet, mint például a pozitronemissziós tomográfia (PET) vagy az oktreotid szkennelés – egy olyan teszt, amely radioaktív nyomjelző injekciót használ a rákos sejtek terjedésének ellenőrzésére.

Merkel-sejtes karcinóma kezelése

A Merkel-sejtes karcinóma kezelési módjai a következők lehetnek:

• Sebészet. A műtét során orvosa eltávolítja a daganatot a daganatot körülvevő normál bőr határával együtt. Ha bizonyíték van arra, hogy a rák átterjedt a bőrdaganat területén lévő nyirokcsomókra, ezeket a nyirokcsomókat eltávolítják (nyirokcsomó-boncolás).

  A sebész leggyakrabban szikét használ a rák eltávolítására. Bizonyos esetekben orvosa a Mohs műtétnek nevezett eljárást alkalmazhatja.

  A Mohs-műtét során a vékony szövetrétegeket módszeresen eltávolítják, és mikroszkóp alatt elemzik, hogy megállapítsák, tartalmaznak-e rákos sejteket. Ha rákot találnak, a műtéti eljárást addig ismétlik, amíg a rákos sejtek már nem láthatók a szövetben. Ez a fajta műtét kevesebb normál szövetet távolít el – ezáltal csökkenti a hegesedést –, de biztosítja a bőr daganatmentes határát.

• Sugárkezelés. A sugárterápia magában foglalja a nagy energiájú nyalábok, például röntgensugarak és protonok rákos sejtek felé történő irányítását. A sugárkezelés során Ön egy asztalon helyezkedik el, és egy nagy gép mozog körülötte, és a sugarakat testének pontos pontjaira irányítja.

  A sugárterápiát néha műtét után alkalmazzák a daganat eltávolítása után megmaradt rákos sejtek elpusztítására.

  A sugárzás egyedüli kezelésként is alkalmazható olyan embereknél, akik úgy döntenek, hogy nem esnek műtéten. A sugárzás olyan területek kezelésére is használható, ahol a rák elterjedt.

• Immun terápia. Az immunterápia során gyógyszereket használnak, hogy segítsék az immunrendszert a rák elleni küzdelemben. Az immunterápiát leggyakrabban olyan Merkel-sejtes karcinóma kezelésére használják, amely a test más területeire is átterjedt.
• Kemoterápia. A kemoterápia gyógyszereket használ a rákos sejtek elpusztítására. A kemoterápiás gyógyszerek beadhatók a kar vénáján keresztül, vagy tablettaként, vagy mindkettő.

  Kemoterápiát nem alkalmaznak gyakran, de orvosa javasolhatja, ha a Merkel-sejtes karcinóma átterjedt a nyirokcsomóira vagy a szervezet más szerveire, vagy ha a kezelés ellenére visszatért.

Orvoshoz menni

Ha Önt érintő anyajegy, szeplő vagy dudor van a bőrén, érdemes időpontot egyeztetnie orvosával. Ha orvosa azt gyanítja, hogy bőrrákja lehet, bőrgyógyászhoz (bőrgyógyászhoz) utalják.

Mivel a találkozók rövidek lehetnek, és gyakran sok a megbeszélnivaló, jól fel kell készülnie rá. Íme néhány információ, amelyek segítenek felkészülni, és mit kérhet orvosa.

Amit megtehetsz

• Jegyezze fel a tapasztalt tüneteket, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy ezek a tünetek nincsenek összefüggésben a találkozó okával.
• Jegyezze fel a legfontosabb személyes adatokat, beleértve az olyan dolgokat, mint a közelmúltban bekövetkezett életváltozások vagy jelentős stresszek.
• Sorolja fel az összes gyógyszert, vitaminok vagy étrend-kiegészítők, amelyeket jelenleg vagy nemrégiben szedett.
• Fontolja meg, hogy magával vigye családtagját vagy barátját. Néha nehéz lehet megjegyezni a találkozó során megadott összes információt. Valaki, aki elkíséri, emlékezhet valamire, amit kihagyott vagy elfelejtett.
• Írja le a kérdések listáját hogy megkérdezze az orvosát.

Az orvosával töltött idő korlátozott, így egy kérdéslista összeállítása segíthet a legtöbbet kihozni az együtt töltött időből. Sorolja fel kérdéseit a legfontosabbtól a legkevésbé fontosig, ha lejár az idő. Merkel-sejtes karcinóma esetén néhány alapvető kérdés, amelyet orvosának fel kell tennie:

• Mi okozhatja valószínűleg a tüneteimet vagy állapotomat?
• Vannak más lehetséges okai a tüneteimnek vagy betegségeimnek?
• Milyen diagnosztikai vizsgálatokra van szükségem? Hogyan végzik ezeket a teszteket?
• Milyen kezelési lehetőségeim vannak?
• Hogyan fogja ellenőrizni a kezelésre adott válaszomat?
• Mennyire valószínű, hogy a betegségem kiújul? Milyen kezelési lehetőségek lennének elérhetőek ebben az esetben?
• Milyen utólagos vizsgálatokat kell végeznem a kiújulás megfigyelésére?
• Egyéb egészségi állapotom van. Hogyan tudnám a legjobban együtt kezelni őket?
• Vannak olyan korlátozások, amelyeket be kell tartanom?
• Forduljak szakemberhez? Mennyibe kerül ez, és fedezi-e a biztosításom?

Azon a kérdéseken kívül, amelyeket készen áll orvosának feltenni, ne habozzon kérdéseket feltenni a találkozó során.

Mit kérdezhet az orvos

Orvosa valószínűleg számos kérdést fog feltenni Önnek. Ha készen áll arra, hogy válaszoljon rájuk, időt hagyhat arra, hogy áttekintse azokat a pontokat, amelyekre több időt szeretne fordítani. Orvosa megkérdezheti:

• Mikor vette észre először a tüneteit?
• Hogyan változtak a tünetei az idők során?
• Úgy tűnik, hogy valami javítja a tüneteit?
• Sok időt töltött a napon, vagy szoláriumot használt?
• Volt már más bőrbetegsége, például bőrrák vagy pikkelysömör? Milyen kezeléseket kapott ezekre a betegségekre?
• Diagnosztizáltak valamilyen immunrendszeri rendellenességet? Ha igen, milyen kezeléseket kapott?
• Diagnosztizáltak vagy kezeltek bármilyen más egészségügyi állapotot?