A bőr laphámsejtes karcinómáinak többsége gyógyítható, ha korán felismerik és kezelik. A kezelést a diagnózis után a lehető leghamarabb meg kell kezdeni, mert az előrehaladottabb laphámsejtes karcinómák nehezebben kezelhetők, veszélyessé válhatnak, átterjedhetnek a helyi nyirokcsomókra, távoli szövetekre és szervekre.
Az alábbiakban bemutatjuk a bőr laphámsejtes karcinómáinak kezelési lehetőségeit.
Ha olyan laphámrákot diagnosztizáltak, amely nem terjedt el, számos hatékony kezelés létezik, amelyeket általában ambulánsan is el lehet végezni.
A kezelési lehetőség a daganat típusától, méretétől, helyétől és mélységétől, valamint életkorától és általános egészségi állapotától függ.
A laphámsejtes karcinóma kezelési lehetőségei
ORVOSI TERÁPIÁK
- Helyi terápiák
- 5-Fluorouracil
- Imikvimod
- Intraléziós kezelések
- 5-Fluoruracil
- Metotrexát
- Interferon alfa-2a
- Interferon alfa-2b
- Bleomicin
- Szisztémás terápiák
- Acitretin
- Kapecitabin
- Cetuximab
SEBÉSZETI TERÁPIÁK
- Mohs mikrografikus műtét
- Széles helyi kivágás
- Curettage és elektrodeszikálás
FIZIKAI MODALITÁSOK
- Fotodinamikus terápia
- 5-aminolevulinsav
- Metil-aminolevulinát
- Sugárkezelés
- Krioterápia
Optimális terápiás megközelítés a bőr laphámsejtes karcinómájához
A legmegfelelőbb kezelési mód kiválasztásához az orvosoknak olyan fontos tényezőket kell figyelembe venniük, mint a beteg életkora, komorbiditása, a kiújulás és az áttétek kockázati tényezői, valamint a daganat elhelyezkedése.
A lokalizáció, az anamnézis és a kórszövettan jellemezheti azokat a daganatokat, amelyeknél fokozott a kiújulás vagy az áttétek kockázata. A füleken, az ajkakon vagy a hegeken belüli elváltozások agresszívebben viselkednek. A kapcsolódó fájdalom, dysesthesia vagy motoros hiba jelentős perineurális inváziót és agresszívabb viselkedést jelezhet.
További rossz prognosztikai jellemzők a további visszatérő daganatok, a 2 cm-nél nagyobb méret és a szisztémás immunszuppresszió.
Hisztopatológiailag a perineurális invázió (0,1 mm-nél nagyobb idegátmérő), a lymphovascularis érintettség, a rossz differenciálódás és az invázió megnövekedett mélysége jellemzi a nagy kockázatú daganatokat.
A legtöbb laphámsejtes karcinóma esetében a sebészeti módszer az előnyben részesített kezelési mód. A jól differenciált laphámsejtes karcinómák negatív margóit feltáró biopsziája nem igényel további kezelést. A megfelelő redundáns szövettel rendelkező területeken található alacsony kockázatú daganatok széles körű helyi kimetszéssel kezelhetők. Négy milliméteres margóval 95%-os kiürülési arány érhető el a törzsön és a végtagokon elhelyezkedő, alacsony kockázatú daganatok esetében.
A varrott sebek általában jó kozmetikust biztosítanak. Ezenkívül a standard kivágás szövetet biztosít a negatív margók, valamint a kezdeti biopsziás diagnózis megerősítéséhez. A kockázatok közé tartozik a vérzés és a fertőzés. Az elsődleges laphámsejtes karcinóma esetében a gyógyulási arány 92%, míg a visszatérő daganatok esetében 77%-ra esik.
A test azon területein, ahol a szövetek konzerválása aggodalomra ad okot, vagy ahol a daganat magas kockázatú jellemzőket mutat, a Mohs-mikroszkópos műtét a standard kezelési módszer. A 2012-ben közzétett konszenzusos konferencia nyilatkozat meghatározta a Mohs-műtét megfelelő felhasználási kritériumait. A Mohs műtét szűk kimetszéssel jár, majd a kimetszett minta szélének 100%-ának kórszövettani vizsgálatával. Ezt a folyamatot addig ismételjük, amíg tiszta szövetszegélyeket nem érünk el. A Mohs mikrografikus műtét két fő előnye a nem érintett bőr kimetszésének csökkenése és a jobb gyógyulási arány.
A kimetszéssel, elektrodeszikációval és kürettel, valamint sugárzással összehasonlítva a Mohs-sebészet biztosítja a legmagasabb 5 éves gyógyulási arányt az elsődleges laphámsejtes karcinómában (97%). Ez a technika azonban drága, és több órát is igénybe vehet a kezeléshez. A vérzés és fertőzés szokásos műtéti kockázata is érvényes.
Azoknál a betegeknél, akik nem tolerálják a műtéti kimetszést, vagy akiknek kicsi, alacsony kockázatú daganataik vannak a kozmetikailag nem érzékeny területeken, az elektrodeszikáció és a küretezés megfelelő alternatíva lehet.
A gyógyulási arány nagymértékben operátorfüggő, de a jelentések szerint akár 98%-ot is elérhet a tapasztalt orvosok által kezelt, megfelelően kiválasztott elváltozások esetében. Ez a kezelés gyors, olcsó, és alacsony a szövődmények kockázata. A hátrányok közé tartozik, hogy a gyógyulás heteket vagy hónapokat is igénybe vehet, a kezelt helytől függően, nem áll rendelkezésre szövet a diagnózis vagy a kezelés megfelelőségének hisztopatológiai megerősítéséhez, és a hegesedés szuboptimális lehet.
Egyes betegek nem tolerálják vagy megtagadják a sebészeti kezelési módot. E betegek közül sok számára a sugárterápia kiváló alternatívát kínál, amely a sebészi kivágáshoz hasonló gyógyulási arányt és kiváló rövid távú kozmetikust biztosít. Vannak azonban olyan adatok, amelyek arra utalnak, hogy ezeknél a betegeknél 15-20 évvel később a kezelt területeken fokozott a másodlagos bőrrák kockázata. Ezenkívül a kezelést általában 20-30 napra osztják.
A fennmaradó kezelési lehetőségek általában csak esetleírásokat vagy kis esetsorozatokat foglalnak magukban.
A fotodinamikus terápia során fényérzékenyítő szert – 5-aminolevulinsavat vagy metil-aminolevulinátot – alkalmaznak a bőrön, majd ezt követően fényforrással stimulálják. Bár ez a megközelítés hatékonyan kezelheti az aktinikus keratózisokat és néhány in situ betegséget, nem hatékony az invazív laphámsejtes karcinóma esetén. Az ismétlődések aránya akár 69%.
Egy vizsgálat hét daganat 71%-os kiürülési arányát mutatta ki heti 5 napos, 12 hétig tartó imikimod-krémes kezelést követően. Az 5-fluoruracilt helyileg alkalmazták laphámsejtes karcinóma kezelésére.
A jelentések szerint 5-fluoruracil, interferon-alfa, metotrexát és bleomicin intraléziós injekcióit alkalmazták a laphámsejtes karcinóma kezelésére. Az esetjelentések és a kis sorozatok magas válaszadási arányt mutatnak. Ezek a kezelések gyakran több kezelést igényelnek. Gyakran jelentős helyi irritációt és korlátozott szisztémás toxicitást okoznak.
Betegkezelés
A betegeket és a családokat tájékoztatni kell arról, hogy a laphámsejtes karcinóma a rák rendkívül gyakori típusa, amelyet korai felismerés és hatékony kezelés esetén korlátozott az áttétek és jelentős morbiditás (vagy mortalitás) esélye.
Ha azonban a páciensnél primer laphámsejtes karcinómát diagnosztizáltak, 30% az esélye annak, hogy 5 éven belül egy második primer laphámsejtes karcinóma is kialakul a bőrön. Ennek megfelelően a betegeknek 3-6 havonta szakszerű teljes bőrvizsgálaton kell részt venniük. A kiújulások és áttétek 90 százaléka a kezelést követő első 5 évben alakul ki.
A betegeket meg kell tanítani a bőrrák korai tüneteire, valamint arra, hogyan végezzenek alapos önvizsgálatot. Arra is ösztönözni kell őket, hogy naponta gyakoroljanak napvédő magatartást (sapka, fényvédő krém, korlátozott expozíció, napszemüveg).
Discussion about this post