Bőrrák: tünetek, okok és kezelés

A bőrrák a bőrsejtek rendellenes növekedése. A bőrrák leggyakrabban a napsugárzásnak kitett bőrön alakul ki. A rák e gyakori formája azonban a napfénynek általában nem kitett bőrterületeken is előfordulhat.

A bőrráknak 3 fő típusa van: bazálissejtes karcinóma, laphámsejtes karcinóma és melanoma.

Az ultraibolya sugárzásnak való kitettség korlátozásával vagy elkerülésével csökkentheti a bőrrák kockázatát. A bőr gyanús elváltozásainak ellenőrzése segíthet a bőrrák legkorábbi stádiumában történő felismerésében. A bőrrák korai felismerése adja a legnagyobb esélyt a bőrrák sikeres kezelésére.

A bőrrák tünetei

A bőrrák elsősorban a napfénynek kitett bőrterületeken alakul ki, beleértve a fejbőrt, az arcot, az ajkakat, a füleket, a nyakat, a mellkast, a karokat és a kézfejeket, valamint a nők lábait. A bőrrák azonban olyan területeken is kialakulhat, amelyek ritkán látják a napvilágot – a tenyérben, a kéz- vagy lábkörmök alatt, valamint a nemi szervek területén.

A bőrrák minden bőrtónusú embert érint, beleértve a sötétebb arcszínűeket is. Amikor a melanoma sötét bőrtónusú embereknél fordul elő, nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan területeken, amelyek általában nincsenek kitéve a napnak, például a kézfejen és a talpon.

A bazálissejtes karcinóma tünetei

A bazálissejtes karcinóma általában a napfénynek kitett testrészeken, például a nyakán vagy az arcán fordul elő.

A bazálissejtes karcinóma a következőképpen jelenhet meg:

• Gyöngyös vagy viaszos dudor
• Lapos, hússzínű vagy barna, hegszerű elváltozás
• Vérző vagy hámló seb, amely begyógyul és visszatér

Laphámsejtes karcinóma tünetei

A laphámsejtes karcinóma leggyakrabban a napfénynek kitett testrészeken, például az arcán, a fülén és a kezén fordul elő. A sötétebb bőrű embereknél nagyobb valószínűséggel alakul ki laphámsejtes karcinóma azokon a területeken, amelyek nem gyakran vannak kitéve a napnak.

A laphámsejtes karcinóma a következőképpen jelenhet meg:

• Szilárd, vörös csomó
• Lapos elváltozás pikkelyes, kérges felülettel

Melanoma tünetei

A melanoma bárhol kialakulhat a testében, az egyébként normális bőrben vagy egy meglévő anyajegyben, amely rákossá válik. A melanoma leggyakrabban az érintett férfiak arcán vagy törzsén jelenik meg. A nőknél ez a fajta rák leggyakrabban a lábszáron alakul ki. A melanoma férfiaknál és nőknél is előfordulhat olyan bőrön, amely nem volt kitéve a napnak.

A melanoma bármilyen bőrtónusú embert érinthet. Sötétebb bőrtónusú embereknél a melanoma általában a tenyéren vagy a talpon, illetve a körmök vagy a lábkörmök alatt alakul ki.

A melanoma tünetei a következők:

• Nagy barnás folt, sötétebb foltokkal
• Anyajegy, amelynek színe, mérete vagy tapintása megváltozik, vagy vérzik
• Kis lézió szabálytalan szegéllyel és vörös, rózsaszín, fehér, kék vagy kék-fekete részekkel
• Fájdalmas elváltozás, amely viszket vagy éget
• Sötét elváltozások a tenyerén, talpán, ujjbegyén vagy lábujjain, vagy a szájat, orrot, hüvelyt vagy végbélnyílást bélelő nyálkahártyán

Ritkábban előforduló bőrrák tünetei

A bőrrák kevésbé gyakori típusai a következők:

• Kaposi szarkóma. A bőrrák e ritka formája a bőr ereiben alakul ki, és vörös vagy lila foltokat okoz a bőrön vagy a nyálkahártyán.

  A Kaposi-szarkóma főként legyengült immunrendszerű embereknél, például AIDS-ben szenvedőknél, valamint természetes immunitásukat elnyomó gyógyszereket szedőknél fordul elő, például szervátültetésen átesetteknél.

  A Kaposi-szarkóma fokozott kockázatával küzdő emberek közé tartoznak az Afrikában élő fiatal férfiak vagy az olasz vagy kelet-európai zsidó származású idősebb férfiak.

• Merkel sejtes karcinóma. A Merkel-sejtes karcinóma szilárd, fényes csomókat okoz, amelyek a bőrön vagy közvetlenül a bőr alatt és a szőrtüszőkben jelennek meg. A Merkel-sejtes karcinóma leggyakrabban a fejen, a nyakon és a törzsön található.
• Faggyúmirigy karcinóma. Ez a nem gyakori és agresszív rák a bőr zsírmirigyeiből származik. A faggyúmirigy-karcinómák – amelyek általában kemény, fájdalommentes csomókként jelennek meg – bárhol kialakulhatnak, de legtöbbjük a szemhéjon, ahol gyakran összetévesztik más szemhéjproblémákkal.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Kérjen időpontot kezelőorvosához, ha olyan elváltozást észlel a bőrén, amely aggasztja Önt. Nem minden bőrelváltozást okoz bőrrák. Kezelőorvosa megvizsgálja a bőrelváltozásokat, hogy meghatározza az okot.

A bőrrák okai

Bőrrák akkor fordul elő, ha hibák (mutációk) fordulnak elő a bőrsejtek DNS-ében. A mutációk hatására a sejtek ellenőrizhetetlenül növekednek, és rákos sejtek tömegét képezik.

A bőrrákban részt vevő sejtek

A bőrrák a bőr felső rétegében – az epidermiszben – kezdődik. Az epidermisz egy vékony réteg, amely védőburkolatot biztosít a bőrsejtek számára. A tested folyamatosan ontja a hámréteget. Az epidermisz három fő sejttípust tartalmaz:

• Laphámsejtekamelyek közvetlenül a külső felület alatt fekszenek és a bőr belső béléseként funkcionálnak.
• bazális sejtek, amelyek új bőrsejteket termelnek, a laphámsejtek alatt helyezkednek el.
• Melanociták – melanint termelnek, a pigmentet, amely a bőr normál színét adja. A melanociták az epidermisz alsó részén találhatók. A melanociták több melanint termelnek, amikor Ön napon tartózkodik, hogy segítsen megvédeni a bőr mélyebb rétegeit.

Az, hogy hol kezdődik a bőrrák, meghatározza annak típusát és a kezelési lehetőségeket.

Ultraibolya fény és egyéb lehetséges okok

A bőrsejtek DNS-ének károsodásának nagy része a napfényben és a szoláriumokban használt lámpákban található ultraibolya sugárzás eredménye. A napsugárzás azonban nem magyarázza meg azokat a bőrrákokat, amelyek a napfénynek általában nem kitett bőrön alakulnak ki. Tehát más tényezők is hozzájárulhatnak a bőrrák kockázatához, például a mérgező anyagoknak való kitettség vagy az immunrendszert gyengítő állapot.

A bőrrák megelőzése

A legtöbb bőrrák megelőzhető. Hogy megvédje magát, a következőket kell tennie:

• Kerülje a napsütést a nap közepén.
• Viseljen fényvédőt egész évben.
• Viseljen védőruházatot, hogy megvédje magát az UV-sugárzástól.
• Kerülje a szoláriumokat. A szoláriumokban használt lámpák UV sugarakat bocsátanak ki, és növelhetik a bőrrák kockázatát.
• Ügyeljen a napfényérzékenyítő gyógyszerekre. Néhány gyakori vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszer, beleértve az antibiotikumokat is, érzékenyebbé teheti a bőrt a napfényre.

  Kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét az Ön által szedett gyógyszerek mellékhatásairól. Ha fokozzák a napfényre való érzékenységet, tegyen további óvintézkedéseket, hogy távol maradjon a naptól, bőre védelme érdekében.

• Rendszeresen ellenőrizze bőrét, és jelentse kezelőorvosának a változásokat. Gyakran vizsgálja meg bőrét, hogy megbizonyosodjon arról, hogy van-e új bőrkinövés vagy változás a meglévő anyajegyekben, szeplőkben, dudorokban és anyajegyekben.

Diagnózis

A bőrrák diagnosztizálásához orvosa a következőket teheti:

• Vizsgálja meg bőrét. Kezelőorvosa megvizsgálhatja az Ön bőrét, hogy megállapítsa, hogy bőrelváltozásai valószínűleg bőrrák-e. A diagnózis megerősítéséhez további vizsgálatokra lehet szükség.
• Vegyen ki egy mintát a gyanús bőrből vizsgálat céljából (bőrbiopszia). Kezelőorvosa eltávolíthatja a gyanúsnak tűnő bőrt laboratóriumi vizsgálat céljából. A biopsziával megállapítható, hogy van-e bőrrákja, és ha igen, milyen típusú bőrrákja van.

A bőrrák mértékének meghatározása

Ha orvosa megállapítja, hogy bőrrákja van, további vizsgálatokat végezhet a bőrrák kiterjedésének (stádiumának) meghatározására.

Mivel a felületes bőrrák, például a bazálissejtes karcinóma ritkán terjed, a rák stádiumának meghatározásához gyakran csak a teljes növekedést eltávolító biopszia szükséges. De ha nagy laphámrákja, Merkel-sejtes karcinómája vagy melanómája van, orvosa további vizsgálatokat javasolhat a rák mértékének meghatározására.

A további vizsgálatok magukban foglalhatnak képalkotó vizsgálatokat a közeli nyirokcsomók rák jeleinek vizsgálatára, vagy egy közeli nyirokcsomó eltávolítására és a rák jeleinek tesztelésére irányuló eljárást (őrszem nyirokcsomó biopszia).

Az orvosok az I–IV római számokat használják a rák stádiumának jelzésére. Az I. stádiumú rákos megbetegedések kicsik, és arra a területre korlátozódnak, ahol kifejlődtek. A IV. szakasz előrehaladott rákot jelez, amely a test más területeire is átterjedt.

A bőrrák stádiuma segít meghatározni, hogy mely kezelési lehetőségek lesznek a leghatékonyabbak.

Bőrrák kezelése

A bőrrák és az aktinikus keratózisokként ismert rákmegelőző bőrelváltozások kezelési lehetőségei a léziók méretétől, típusától, mélységétől és helyétől függően változnak. Előfordulhat, hogy a bőr felszínére korlátozódó kis bőrrákok nem igényelnek kezelést a kezdeti bőrbiopszián túl, amely eltávolítja a teljes növekedést.

Ha további kezelésre van szükség, a lehetőségek a következők lehetnek:

• Fagyasztó. Orvosa elpusztíthatja az aktinikus keratózisokat és néhány kicsi, korai bőrrákot, ha folyékony nitrogénnel lefagyasztja őket (kriosebészet). Az elhalt szövet kiolvad, amikor felolvad.
• Excíziós műtét. Ez a fajta kezelés megfelelő lehet bármilyen típusú bőrrák esetén. Kezelőorvosa kivágja (kivágja) a rákos szövetet és az egészséges bőr egy részét. Egyes esetekben javasolható egy széles kimetszés – a daganat körüli extra normál bőr eltávolítása.
• Mohs műtét. Ez a műtéti módszer nagyobb, visszatérő vagy nehezen kezelhető bőrrákok kezelésére szolgál, amelyek lehetnek bazális és laphámsejtes karcinómák is. Ezt a módszert gyakran használják olyan területeken, ahol a lehető legtöbb bőrt meg kell őrizni, például az orron.

  A Mohs-műtét során kezelőorvosa rétegről rétegre eltávolítja a bőrnövekedést, minden réteget mikroszkóp alatt megvizsgál, amíg nem marad kóros sejt. Ez az eljárás lehetővé teszi a rákos sejtek eltávolítását anélkül, hogy túlzott mennyiségű környező egészséges bőrt venne fel.

• Curettage és elektrodesikáció vagy krioterápia. A növekedés nagy részének eltávolítása után orvosa lekaparja a rákos sejtek rétegeit egy körkörös pengével (curet) ellátott eszközzel. Egy elektromos tű elpusztítja a megmaradt rákos sejteket. Ennek az eljárásnak egy változatában folyékony nitrogén használható a kezelt terület aljának és széleinek lefagyasztására.

  Ezeket az egyszerű, gyors eljárásokat a bazális sejtrák vagy a vékony laphámrák kezelésére lehet használni.

• Sugárkezelés. A sugárterápia nagy teljesítményű energianyalábokat, például röntgensugarakat használ a rákos sejtek elpusztítására. A sugárterápia lehet egy lehetőség, ha a rák nem távolítható el teljesen a műtét során.
• Kemoterápia. A kemoterápiában gyógyszereket használnak a rákos sejtek elpusztítására. A bőr felső rétegére korlátozódó rákos megbetegedések esetén a rákellenes szereket tartalmazó krémek vagy lotionok közvetlenül a bőrre vihetők fel. A szisztémás kemoterápia alkalmazható olyan bőrrákok kezelésére, amelyek a test más részeire is átterjedtek.
• Fotodinamikus terápia. Ez a kezelés lézerfény és olyan gyógyszerek kombinációjával pusztítja el a bőrráksejteket, amelyek fényérzékenysé teszik a rákos sejteket.
• Biológiai terápia. A biológiai terápia a szervezet immunrendszerét használja a rákos sejtek elpusztítására.