Mi az a csorda immunitás?

Amikor új betegségek támadnak, szervezetünknek nincs védelme (immunitása) ellenük. Ahogy az emberek megbetegszenek ezekben a betegségekben és felépülnek, immunitás alakul ki bennük, ami megakadályozhatja őket és másokat attól, hogy újra megbetegedjenek. A csordaimmunitás – vagy a közösségi immunitás – azon az elgondoláson alapul, hogy minél több emberben alakul ki immunitás egy betegséggel szemben, segít megelőzni a fertőzést a sebezhetőbbekre.

Hogyan működik az állomány immunitása?

A csordaimmunitás akkor következik be, amikor egy közösségben nagyszámú ember immunitást (vagy a szervezet saját védelmét) alakít ki egy fertőző betegség ellen. Ez az immunitás természetes úton alakulhat ki, amikor a szervezet vírusfertőzést követően antitesteket termel. Ezek az antitestek segíthetnek a fertőzés elleni küzdelemben a következő alkalommal. Az állomány immunitása védőoltással is létrejöhet.

Miért fontos az állomány immunitása?

A falkaimmunitás gondolata az, hogy: közösségként meg tudjuk védeni legkiszolgáltatottabb embereinket. Ilyen például az újszülöttek és a legyengült immunrendszerű emberek. Nem kaphatnak bizonyos védőoltásokat, vagy nem alakulhatnak ki immunitásuk a betegségekkel szemben.

Újszülöttek esetében ütemezett sorozatban kapják az oltásokat, és a teljes immunizálásig fogékonyak különféle betegségekre. Az immunszupprimált egyének immunrendszere gyenge, és vagy nem tolerálják még az oltóanyagban található legyengült vírust sem, vagy nem tudnak immunitást kialakítani a vakcinával szemben. Még egészséges egyéneknél is előfordulhat, hogy az oltás sikertelen lesz – a becslések szerint az egészséges emberek 2-10%-a nem reagál az oltásra.

Természetes immunitás vagy védőoltás elleni immunitás nélkül nagyon megbetegedhetünk, vagy akár meghalhatunk is, ha olyan új betegséggel fertőződünk meg, amelyre nem állnak rendelkezésre hatékony kezelések. Például a 2019-es új koronavírus (COVID-19) esetében senkinek nincs immunitása, mert ez egy új vírus, és nem áll rendelkezésre vakcina. Nincsenek kialakult kezelések sem. Ez az oka annak, hogy ez a vírus világméretű járványt okozott. Ha azonban elég emberben alakul ki immunitás egy betegség ellen, akkor csökkenthetik a terjedést azokra az emberekre, akik nem tudnak önállóan immunitást kialakítani, vagy nem kaphatnak védőoltást. Más szóval, minél több emberben alakul ki immunitás, egyre kevesebben betegszenek meg, és az immunhiányosok nehezebben tudnak kapcsolatba lépni egy beteg személlyel.

Hogyan segítik a vakcinák a csorda immunitását

A vakcinák segíthetnek a falka immunitásának kialakításában azáltal, hogy lehetővé teszik szervezetünknek, hogy megvédjen minket egy betegségtől anélkül, hogy ténylegesen megbetegednénk. Mindegyik specifikus vakcina edzi a szervezet immunrendszerét, hogy felismerje és leküzdje a célzott betegséget. Az egészséges emberek beoltása és a betegségek terjesztési képességének csökkentése megvédi azokat az embereket, akiket nem lehet beoltani.

A himlő felszámolása a falka immunitásának egyik példája az oltással. A himlő elleni védőoltás 1796-ban kezdődött, és az 1800-as években terjedt el. Az oltás révén az Egyesült Államokban az utolsó természetes úton terjedő himlőeset 1949-ben történt, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban a világ minden tájáról felszámoltnak nyilvánította a betegséget. Ebben a helyzetben a széles körben elterjedt vakcinázás csökkentette a terjedő egyének számát. ezt a betegséget, amíg a vírus már nem talált megfelelő gazdát.

Mennyire hatékony az állomány immunitása?

Az állomány immunitása csak úgy működik, mint az állomány mentalitása. Vagyis csak akkor működik, ha nagyszámú ember csatlakozik a tervhez. Az Association for Professions in Infection Control and Epidemiology (APIC) szerint ez az egyik fő hátránya a csorda immunitásának, mivel megköveteli, hogy az azonos közösségben élő emberek azonos álláspontot képviseljenek a vakcinázásról.

Bár a természetes immunitás lehetséges, a vakcinázás által vezérelt immunitás csökkenti a leghatékonyabban a betegségeket.

Az egyik példa arra, hogy az állomány immunitása a hiedelmek különbözősége miatt megbukott, a kanyaró esete a 2010-es évek közepén. Sok ember fertőződött meg ebben az időszakban, bár 2000-ben a kanyarót megszüntették az Egyesült Államokban. Sokan, akik megtagadták az oltást, megfertőződtek, és átterjedték a betegséget más veszélyeztetett emberekre. Ezért, aki nem volt beoltva, az megbetegedhet, vagy vírust hordoz, és továbbadja valakinek, aki nem tudott immunitást kialakítani, vagy szintén elutasította az oltást.

Egy másik figyelembe veendő tényező az, hogy az oltások mennyire működnek jól, és hogyan reagál az immunrendszer ezekre a vakcinákra. A kutatók például a közelmúltban felfedezték, hogy a kanyaró-mumpsz-rubeola (MMR) vakcina „gyengülő immunitása” van, különösen, ha a mumpszról van szó. A jelentések azt találták, hogy még a teljes oltás és a kezdeti immunitás mellett is egyesek idővel elveszítik immunitásukat a mumpsz ellen. Ez hozzájárulhat további járványkitörésekhez, és a mumpszjárvány kitörése esetén emlékeztető oltások beadását javasolta.

Az állomány immunitásának hatékonysága attól függ, hogy hány ember vesz részt benne, és attól függ, hogy mennyire fertőző a betegség. A rendkívül fertőző kanyaró esetében a kutatások azt sugallják, hogy a populáció 93-95%-át be kell oltani az állomány immunitásának eléréséhez.

Az Egyesült Államokban a kanyaró elleni vakcinázás átlagos aránya körülbelül 90%.

COVID-19: Segíthet a csorda immunitása?

Jelenleg vita folyik arról, hogy a COVID-19 terjedése megállítható-e a csorda immunitásával. Miközben a világ vezetői a globális világjárvány megfékezésére és megfékezésére irányuló stratégiákról vitatkoznak, egyesek az állományimmunitást javasolták lehetőségként. Az Egyesült Királyság röviden fontolóra vette ezt az ötletet, de a modellek azt sugallták, hogy a lakosság 60%-ának meg kell fertőződnie a koronavírussal, majd felépülnie kell a koronavírusból a csorda immunitásának biztosításához.

Mivel jelenleg nem áll rendelkezésre hatékony vakcina, a COVID-19 elleni állományimmunitás kialakítása nagyszámú ember megfertőződésével járna. Míg sok ember felépül – és létrehozza ezt a csordaimmunitást –, sok más ember meghalna, miközben beteg. Ez etikai vitát robbantott ki arról, hogy hány életet kell feláldozni mások érdekében.

A csordaimmunitás – vagy közösségi immunitás – védi az embereket, családjukat és a közösség legkiszolgáltatottabb embereit is.